Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-786
46 786. szám. 2. §. Az esküdtekhez intézendő kérdések tervezetét a vád képviselője terjeszti elő, még pedig kettővel több példányban, mint amennyi az érdekelt vádlottak száma. Az elnök a tervezet egy példányát az esküdteknek, egy-egy példányát az érdekelt vádlottaknak átadja, a bíróságnál maradt példányt semmisség terhe alatt felolvastatja s ha a vádlott, a védő, vagy valamely esküdt indítványozza, a tervezet megfontolása végett a főtárgyalást félbeszakítja. A vádlott, a védő és minden esküdt kifogásolhatja a tervezetet ; figyelmeztethet hiányaira; indítványozhatja, hogy azt kiigazítsák vagy megváltoztassák ; javasolhat újabb kérdéseket. A felek és az esküdtek meghallgatása után a bíróság határoz a tervezet s az indítványok felől; a javasolt kérdéseket változatlanul elfogadhatja,, helyesbítheti és újabb kérdésekkel egészítheti ki. A megállapított kérdéseket az elnök semmisség terhe alatt felolvastatja, 8. §. A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy az esküdtek csupán igen« vagy »nem« szóval felelhessenek. Több vádlott vagy több bűncselekmény esetében e kérdéseket minden vádlottra és minden bűncselekményre külön csoportban kell feltenni, amennyiben az egyes csoportokat az 1. §. második bekezdése értelmében a bíróság már előbb fel nem tette. Ha valamely következő kérdésre csak abban az esetben kell felelni, ha az esküdtek egy megelőző kérdést bizonyos meghatározott irányban döntöttek el, ezt világosan ki kell fejezni. 4- §• Az esküdtekhez intézendő minden kérdés (főkérdés, kisegítő főkérdés és mellékkérdés) két elkülönített részből áll : ténykérdésből és jogkérdésből. Az eset körülményeihez képest egy ténykérdést több jogkérdéssel, valamint több ténykérdést egy jogkérdéssel is Össze lehet kapcsolni. ß §• A főkérdésben a ténykérdés arra irányul, igaz-e, hogy a vádlott a vád alapjául szolgáló tettet elkövette; a jogkérdés arra irányul, megállapítja-e ez a tett a vádbeli bűncselekményt. Ennélfogva a ténykérdésben fel kell sorolni mindazokat a ténykörülményeket, amelyek az alkalmazandó törvényben meghatározott tényálladéki elemeknek megfelelnek és amelyek a tett megkülönböztetésére alkalmasak'.
