Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-822
534 822 szám. rövidebb, óránként 70—75 kilométer sebességgel bejárható fővasuti összeköttetés is biztosíttatik Budapest—Scrajevó közt, aminek az anektált tartományok kai való forgalomban nem kicsinylendő közgazdasági jelentőséget kell majd tulajdonítani. A szóban levő vinkovee—samaci vonalra vonatkozólag a közigazgatási bejárás, — még pedig a boszniai csatlakozást érintő részében a cs. és kir. közös pénzügyminister úrral való egyetértésben mát- 1912. évi október hó 30-án megtartatott. E vonal építése, dacára síkföldi jellegének és aránylag rövid, mintegy 37 kilometer hosszának, a 740 m. össznyilással építendő Szávahidra való tekintettel hozzávetőleg 11,000.000 K költséggel jár. Ebben a költségvetésben az egyvágányú pálya építési költségén felül a második vágány részére szükséges területek megszerzésének költsége is bennfoglaltatik, — azonban a Szávahid csak félköltséggel szerepel, minthogy a hidépités 2*4 millió Kra tehető költségének másik felét a boszniai—hercegovinai kormány kell, hogy fedezze. Jíadapest-Angyal fold állomásból hiágazólag a Hungária körútig egy uj vontató vágány építését tervezem. S A kezdeményezés a Váczi-ut VI. kerületi oldalán megtelepedett gyárosok részéről indult ki, akik több izben azzal n kérelemmel fordultak a kereskedelemügyi kormányhoz, hogy „versenyképességük emelése, a jogegyenlőség és a hazai ári ipar érdekei szempontjából" ők is ugyanazokban a közlekedési előnyökben részesittessenek, amelyekben a Váczi-ut | V. kerületi oldalán létesült gyári vállalatok már régtől fogva részesülnek. Azt kívánják ugyanis, hogy a balparti körvasutból, illetőleg Budapest—Angyalföld állomásból kiágazólag vontatóvágány építtessék. Az abból elágaztatandó iparvágányoknak segélyével érkező szállítmányaikat a gyáraikba, kész áruikat pedig gyáraikból közvetlenül vasúti kocsikkal szállithatnák, ugy hogy a pályaudvar és a gyár közt a j: tengelyen való fuvarozás költségét megtakaríthatnák. Az állani költségén való megépítést indokoltnak tartom. A hasonló célokat szolgáló Kelenföld—dunaparti vontatóvágány is államköltségen épült, holott ez az utóbbi nagyrészt még csak a jövőben létesítendő és nem mint jalon esetben, már létező gyártelepek kiszolgálására készült. A vontatóvágány megépítését a jobb- és balparti körvasúinál, úgyszintén a Budapest—Kelenföld—dunaparti vontatóvágány építésénél követett eljáráshoz képest mint közérdekű és egyszersmind üzemi szempontból is gyümölcsöző befektetést ajánlom annál is inkább, mert ily módon a felette túlterhelt és további bővítésre már alig alkalmas Budapest—Lipótváros állomás tehermentesítése is elérhető lesz. A gyári érdekeltség az épitőköltségből megfelelő részesedést vállal. Tekintettel arra, hogy a forgalom fejlődése esetleg megkívánhatja, hogy az 1914. év első feleben egyes beruházások nagyobb költséggel foganatositandók az itt előirányzottnál, a forgalom akadálytalan lebonyolithatása érdekében átruházását kérek, egyfelől az 1—3., másfelől a 4—27. rovatok hitelei között. Tervezés, építésvezetés és felügyelet. Az előirányzat egyes tételei alatt kimutatott összegek azokat, a személyzeti költségekel is tartalmazzák, amelyek közveletlenül a tanulmányok, az építkezések es beszerzések körül és azok érdekében, úgymint azoknak ; tervezése, helyszíni vezetése, ellenőrzése, felügyelete és felülvizsgálata során építési pótlékok, havidijak, külön munkadíjak, változó illetmények és jutalmak czimén felmerülnek, nemkülönben azokat a kiadásokat is, amelyek a központi személyzetnél is ugyanazokon a czimeken szükségképen felmerülnek, ama körülmény lolylán, hogy ez a személyzet ; a szóban levő nagyobb építkezések érdekében rendes feladatkarén túl és a hivatalos órákon kivül oiyan szolgálatot teljesít, amelyért külön díjazásban nem részesül, vagyis az itt előirányzott összegek magukban foglalják a központi külső közegeknek, valamint az ideiglenes alkalmazottaknak a tanulmányok, az építések és beszerzések körül való működésükben felmerülő s fentebb részletezett mindama, személyi és dologi járandóságait, amelyekre a rendes evi költségvetésben fedezet rendelkezésre nem áll. Az itt szóban levő összes személyzeti illetmények az illető épükezések és beszerzések részletes költségmitásaiban tervezés, vezetés és felügyelet czimén vannak előrelátva. Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-ezikk idevágó rendelkezésének eleget téve, az építkezésekkel beszerzésekkel kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat a tulajdonképeni építési és beszerzési költségektől szétválasztva az alábbiakban külön is kimutatom. És pedig : a) személyi kiadások 2,250.000 K, b) dologi kiadások 1,100.000 „ c) építési és beszerzési kiadások 75,046.500 „ összesen 78,396.500 IC.
