Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-785
786. szám. 41 hogy a tisztviselő az ügyvédi gyakorlatot közszolgálatát megelőzően vagy annak félbeszakításával teljesítette-e. 3. A vizsgáló bizottság szervezete és eljárása, A 19—21. §-hoz. A vizsgálóbizottság szervezetének és eljárásának itt csak főbb vonásokban megállapított s a 28. §. alapján kiadandó rendeletben részletesebben szabályozandó elvei a fentebb már érintett szempontoknak felelvén meg, tüzetesebb indokolásra nem szorulnak. 4. Vegyes és záró rendelkezések. A 22. §-hoz. A fennálló szabályok szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi rendtartásban megszabott ügyvédi esküt az ügyvédi vizsga letétele után az ügyvédi vizsgáló-bizottság előtt teszi le s az ügyvédi oklevelet részére a bizottság csak az eskü letétele után adja ki (1874 : XXXIV. t.-c. 6. §-a). Minthogy az új egységes vizsga nem csupán az ügyvédi pályára lépőktől kivántatik meg, az ügyvédi eskü letételére vonatkozó érintett szabályt sem lehet helyesen tovább fenntartani, annál kevésbbé, mert az 1912: VII. t.-c. 2. §-a értelmében az ügyvédek lajstromába való bejegyzéshez a vizsga letétele után még további két évi joggyakorlat is megkívántatván, az eskünek a vizsga letétele alkalmával való megkivánása időelőtti is. Ennélfogva a javaslat ebben a tárgyban akként rendelkezik, hogy az ügyvédi esküt ezentúl az ügyvédek lajstromába történő első felvétel alkalmával az ügyvédi kamara választmánya előtt kell letenni s minthogy az eskü letételét csak egyszer lehet megkívánni, a javaslat az eskü letételéről szóló tanúsítványnak az oklevélre való reávezetését szabja meg A 23. §-hos. A javaslatban megállapított új szabályok az eddigiektől főként a joggyakorlatnak új elvek szerint való szabályozásában térnek el. Ezeket a szabályokat a már megkezdett joggyakorlat megzavarása s az azzal elkerülhetetlenül együtt járó méltánytalanságok nélkül csakis azokra a jelöltekre lehet kitérje jzteni, akik a joggyakorlatot az új törvény hatálybalépése után fogják megkezdeni. Azokra nézve tehát, akik az új törvény életbelépése idejében a joggyakorlatot már megkezdették, a vizsgárabocsátás előfeltételei tekintetében leghelyesebb az eddigi szabályokat fenntartani. Ami pedig a vizsga letételét és hatályát illeti, e részben azok tekintetében, akik az eddigi ügyvédi vizsgához megkívánt feltételeknek megfelelnek, a javaslat akként rendelkezik, hogy az ily jelöltek az új egységes bírói és ügyvédi vizsgát tehetik íe, melynek hatálya az eddigi ügyvédi vizsgának megfelel, egyebekben pedig a reá vonatkozó szabályok oly természetűek, hogy azoknak reájuk is kiterjesztése minden tekintetben igazoltnak látszik. Főirendi iromány. XVI. 1910—1915. (i
