Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-785
38 785. szám. kodáft ebből a szempontból az a fegyelmi bíróság gyakorolja, amely alatt a joggyakorlaton levő joggyakorlatának minőségéhez képest áll. Mindezek a fegyelmi bíróságok törvényben szabályozott s törvény alapján eljáró hatóságok, miért is azokra e súlyos jogkövetkezmény megállapítását aggály nélkül rá lehet bízni. IX. A javaslat a joggyakorlat igazolásának módozatait azon az alapon szabályozza (17. §.), hogy a joggyakorlatról az az igazságügyi hatóság (bírósági főnök, igazságügyminiszter, ügyvédi kamara, közjegyzői kamara) állítja ki a tanúsítványt, amelynek felügyelete alatt a jelölt a joggyakorlatot töltötte. Az ügyvédi rendtartásnak az ügyvédi vizsgához megkívánt joggyakorlat igazolására vonatkozólag fennálló szabályait, melyek értelmében mindennemű, bárhol töltött joggyakorlatról csak az ügyvédi kamara állíthatott ki hiteles tanúsítványt, a javaslat, tekintettel a vizsga újabb jellegére, nem tartja fenn. Az ügy véd vizsgáló bizottságok tapasztalata igazolta, hogy a joggyakorlaton levőknek ily módon történő egységes nyilvántartása sok visszássággal járt, és szemben azzal, hogy a joggyakorlatnak ilyen igazolása inkább csak formális jellegű, felesleges munkaterhét is rótt az ügyvédi kamarákra. A bírói és ügyészi hatóságokkai ós a közjegyzői kamarákkal szemben, amelyek jelöltjeikről külön nyilvántartást különben is vezetnek, az ügyvédi kamara vagy a bíróság részéről még egy további nyilvántartást megkívánni nem szükséges. X. A vizsgáló bizottság szervezetérei nézve a javaslat az ügyvédi vizsgáló bizottság szervezetének szabályait fogadja el a vizsga egységesítéséből tolyó némi eltéréssel. Habár a vizsga egyenlő színvonalon tartásának hatályosabb biztosítéka lenne az, ha a vizsga céljára, úgy mint a gyakorlati bírói vizsgálatnál történt, csupán egy vizsgáló bizottság szerveztetnék, mégis a javaslat, tekintettel a marosvásárhelyi ügyvédi vizsgáló bizottság történelmi múltjára, Marosvásárhelyen külön vizsgáló bizottság szervezését indokoltnak találta, s ez okból tartózkodott attól is, hogy az e részben több oldalról felhangzott kívánalmaknak megfelelően a bizottság szókhelye Marosvásárhelyről az e célra egyébként alkalmasabb Kolozsvár városába helyeztessék át. Jelenleg az ügyvédi vizsgálóbizottságnak ügyvódtagjait Budapesten a budapesti, Marosvásárhelyen az ottani ügyvédi kamara választja meg. A javaslat, tekintettel arra, hogy a bírói vizsgáló bizottság összes tagjai viszont kinevezés útján nyerik megbízatásukat, ami a vizsga által nyújtott képesítés egységes állami jellegének is jobban felel meg, a vizsgáló bizottság összes tagjainak kinevezését az igazságügy miniszterre bízza, azonban az ügyvédi vizsgára vonatkozó szabályokra, s az ügyvédi kar autonómiájára is kellő tekintettel van annyiban, hogy az ügyvédtagokra nézve az ügyvédi kamarának kijelölési jogot ad. Ennélfogva az igazságügyminiszternek az ügyvédtagokra nézve megadott kinevezési jog inkább csak formai jellegű, s lényegében nem érinti az ügyvédi kar autonom jogát, mely a tagok személyének kiválasztásában nyilvánul. Arra nézve azonban, hogy elnökké ós elnökhelyettesekké Mz ügyvédek sorából ki nevezhető ki, a javaslat az ügyvédi kamara részéről való kijelölést törvényes kellékké nem teszi, mert ezeknek megválasztását nem célszerű a kamarai választások esélyeitől függővé tenni, melyek esetleg a bizottság vezetésében már hosszas gyakorlatot szerzett egyéneknek megnyerését kockáztathatnák. A vizsgálóbizottság eljárásának fennálló szabályait is módosítja a javaslat, amennyiben a vizsga szigora érdekében a jelölt vizsgájának részleges
