Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-822
822. szám. 381 jelent, mert az év első felében a fentebb jelzett okokból előálló ez a kiadási többlet eddig is mindig megvolt és amig a számadási év folyamán természetes kiegyenlítést nem talált, a pénztári készletek ideiglenes igénybevétele utján fedeztetett. Ez pedig annál könnyebben megtörténhetett és illetve megtörténhetik, mert a naptári év első három hónapjában a folyó kezelés javára eső bevételeken kivül igen jelentékeny összegű olyan bevételi összegek is folynak be az állampénztárba, amelyeknek jogczime az előző év kezelésében gyökerezik, s amelyek ennélfogva — az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz.-nek és e törvény végrehajtási utasításának a pótkezelési időszakra vonatkozó rendelkezései értelmében az előző év javára lévén elszámolandók, — az állami zárszámadásoknak az utalványozási és elöirási eredményeket feltüntető részében, s ennélfogva a költségvetési előirányzatok összeállításánál is, nem annak az évnek (időszaknak) kezelése javára mutattatnak ki, illetve vétetnek figyelembe, amely évben (időszakban) tényleg befolynak, hanem a lerovás jogczime alapján a megelőző év (időszak) kezelése javára. Ily tételek — hogy csak a legjelentékenyebbeket említsem — az átutalási eljárás eredményei, az Osztrák-magyar bank tiszta jövedelméből az 1899. évi XXXVII. t.-cz. értelmében Magyarországot megillető rész, továbbá a határvámjövedelmek leszámolásából a magyar korona országaira eső összeg, amely czimeken az eddigi eredmények és a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az 1914-. év első felében legalább 30 millió K bevétel várható. Visszatérve az 1914. első félévi kezelés mikénti alakulásának kérdésére, a helyzet ugy áll, hogy a kiadásoknak 74,524:786 Kt tevő többletéből nettó 38,177.541 K, — amint az fentebb is számjeleztetett, — szükségleti áttolódásokra esik ; — ha tehát ezt az összeget figyelmen kivül hagyjuk, akkor az 1914. év első felének mérlege a jelzett 38,077.840 K számszerű hiány helyett 99.701 K felesleggel zárul. Minthogy azonban az 1914. év első felére a törvényjavaslat 2. §-a értelmében külön állami zárszámadás lesz készítendő, s minthogy az első félévet terhelő és eltolódásokból keletkező e többször jelzett 38,177.541 K szükségleti többletre nézve csak a naptári év második felében bekövetkező kiegyenlitésnek számadásszerü keresztülvezetésére nem lesz alkalom, felhatalmazást kellett kérnem a jelen törvényjavaslat 5. §-ában arra, hogy ennek a 38,177.541 K szükségletnek a fedezésére — az eddigi szükségszerű gyakorlatnak megfelöen — a pénztári készletek legyenek igénybe vehetők. A törvényjavaslat 6. §-a a hitelátruházási jog mikénti gyakorlására nézve rendelkezik. E rendelkezések megfelelnek az 1913. évi állami költségvetésről szóló 1912. évi LXVI. t.-cz. 6. §-ában foglalt határozmányoknak s lényegi eltérés e határozmányoktól csak annyiban mutatkozik, hogy az államvasutaknak az 1914. év első felére előirányzott beruházásai között az átruházási jog engedélyezése javasoltatik, — az 1908. évi XXXI. t.-czikkel államvasuti beruházásokra annak idején engedélyezett hitel tekintetében az átruházási jog gyakorlására nézve megállapítva volt azzal a megszorítással, hogy az építkezésekre egyrészt, a forgalmi eszközök beszerzésére és felszerelésekre másrészt engedélyezett hitelek között kölcsönös átruházásnak helye nincsen. A törvényjavaslat 7. és 10. §§-aiban foglalt rendelkezések megfelelnek az utóbbi évek állami költségvetési törvényeiben szokásos rendelkezéseknek. Eltérés csak annyiban van, hogy a jelen törvényjavaslat 7. §-ában felhatalmazás kéretik arra nézve is, hogy az 1909. évi XV. t.-czikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelből az idézett t.-cz. 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi bányászat beruházásaira eső, — és a vasúti összeköttetés hiánya folytán e bányászatnál czélszerüen egészében fel nem használható, — 2,297.130 K hitelnek még rendelkezésre álló részösszege az 1909, évi XV. t.-cz. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál legyen beruházásokra felhasználható. A törvényjavaslat 8., 11. és 12. §§-ai az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatása folytán előálló félévi átmeneti idő következtében szükségessé váló intézkedéseket tartalmazzál egyrészt a hitellekötések, másrészt a pénzkezelési kimutatások és zárszámadások mely időpontra leendc összeállítása tekintetében, végre arra nézve, hogy az 1914/15. évre előterjesztendő állami költsége