Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-785

28 785. szám. fegyelmi bíróság hatósága alá eső joggyakorlat folytatásától határozott időre vagy véglegesen, az ország egész területére vagy egy vngj

7 több bírósági kerületre kiterjedően el is tilthatja. A fegyelmi bíráskodást ebből a szempontból azok felett, akik kir. bíróságnál, kir. ügyészségnél vagy az igazságügyminisztóriumban vannak joggyakorlaton, a kir. bíróságok és a kir. ügyészségek segédszemélyzetének fegyelmi bírósága, azok felett, akik ügyvédnél, a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál vannak joggyakorlaton, az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, végül azok felett, akik kir. közjegyzőnél vannak joggyakorlaton, a kir. közjegyzők fegyelmi bírósága gyakorolja. A fegyelmi bíróságnak e tárgyban hozott határozata ellen az illető fegyelmi bíróságra vonatkozó eljárási szabályok szerint egyfokú fellebbvitelnek van helye a felsőbb fegyelmi bírósághoz. 17. §. A kir. járáshíróságnál és a kir. törvényszéknél töltött joggyakorlatról a kir. törvényszék elnöke, a felső bíróságnál töltött joggyakorlatról a felső bíróság elnöke, a kir. ügyészségnél töltött joggyakorlatról a kii. ügyészség vezetője, az igazságügyminisztóriumban töltött joggyakorlatról az igazságügyminiszter, az ügyvédnél, valamint a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál töltött joggyakorlatról az ügyvédi kamara, a kir. közjegyzőnél töltött joggyakorlatról pedig a kir. közjegyzői kamara állít ki tanúsítványt. 18. §. Az 1912 : LXV. t.-c. szériát járó ellátások szempontjából az ügyvédnél töltött időből egy évet beszámítható szolgálati időnek kell tekinteni, feltéve, hogy az ügyvédnél töltött joggyakorlat megszakítás nélkül vagy harminc napot meg nem haladó megszakítással c-atlakozott ahhoz az alkalmazáshoz, amelynek idejét az idézett törvénycikk szerint be lehet számítani. 3. A vizsgálóbizottság szervezete és eljárása. 19. §. Az egységes bírói ós ügyvédi vizsga céljára Budapesten ós Marosvásárhelyen vizsgálóbizottságot kell alakítani. A bizottság tagjainak felét az igazságügyminiszter nevezi ki az igazságüg} minisztérium, a felsőbíróságok, a koronaügyészség és a kir. főügyészségek tagja*, a kir. közjegyzők ós mds szakférfiak sorából. A tagok mási< felét a budapesti, .Marosvásárhelyen az ottani ügyvédi kamarának választmánya választja a kamarának olyan tagjai sorából, akik legalább tiz év óta folytatják az ügyvédséget. A bizottság elnökét és ennek helyetteseit az igazságügyminiszter nevezi