Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-805

292 805. szám. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg­felelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld­területek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya­test és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mező­gazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidóztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt leg­alább 0 80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Az elhatárolás a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóságnak közegeivel együttesen még a hitelesítési eljárás előtt megvizsgálandó és az ezen eljárás alkalmával az elhatárolási szabályzat alapján megállapitott hiányok az építés terhére megszüntetendők. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók és mint pályatulajdon elbatárolandók. Ezen beváltás illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű véd­szalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogórvónyesen kiállított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebele­zendő. S/olgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a malyek értelmében véd­szalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása és megszün­tetése czóljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megtelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyéb­ként pedig az épitós közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapjá-n megállapítandó módon és ter­jedeleml en hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*8 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvizállás felett tartandó. Min­'denütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest ós tartozékai az épités közben vagy a műszaki

Next

/
Thumbnails
Contents