Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-784
784. szám. 21 2-ik melléklet a 784. számú irományhoz. Indokolás a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-c. hatályának újabb meghosszabbítását tárgyazó törvényjavaslathoz. A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-c. és ezzel kapcsolatban a konzuli illetékek szabályozásáról szóló 1901 : XXVI. t.-c. 9. §-ához képest az utóbbi törvénycikk is, valamint a most említett magyar törvényeknek megfelelő hasonló osztrák törvények eredetileg úgy rendelkeztek, hogy hatályuk az 1907. évi december hó 31-ik napjáig tart. Ezt az eredeti hatályt a konzuli bíráskodásról szóló törvény érdemleges rendelkezéseire ós a konzuli illetéktörvény rendelkezéseire nézve az 1907 :LVIL t.-c. az 1909. év végéig, az 1910 : VII. t.-c. az 1911. év végóig, az 1912 : VI. t.-c. pedig az 1913. év végéig hosszabbította meg, mindhárom ízben hasonló ausztriai törvényes rendelkezések hatálybalépésétől feltételezetten. A két-két évre terjedő előbbi meghosszabbítások abban a várakozásban történtek, hogy a hosszabbítás időtartama alatt a konzuli bíráskodásnak szükségessé vált újabb szabályozását le lehet majd bonyolítani. Ez azonban mindeddig nem válhatott valósággá és a konzuli bíráskodás újabbi rendezésére irányuló tárgyalásokat befejezni mindeddig nem lehetett. Konzuli bíráskodásunknak ugyanis ezidőszerint is még a Törökbirodalom területén van legnagyobb jelentősége, de éppen a Törökbirodalommal szemben, Bosznia és Hercegovina annexiójának kimondásából kifolyólag az 1909. évi február hó 26-án aláírt úgynevezett entente-jegyzőkönyv a VIII. cikkben elismerte ama törekvés jogosságát, amely a Törökbirodalomban a konzuli bíráskodásjogalapjául szolgáló kapitulációs rendszer megszüntetésére irányul. Minthogy pedig a kapitulációs rendszer tervezett törökországi reformjának u £?y e , amelynek kialakulását a legutóbbi balkán háború is hátráltatta, egyelőre szünetel, ez á körülmény a konzuli bíráskodás magyar törvényhozási reformjára vonatkozó tárgyalásokat megnehezíti. Nehogy a nemzetközi kötéseken alapuló konzuli bíráskodásnak a Keleten élő mayar állampolgárok érdekében ezidőszerint még okvetlenül fenntar»
