Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-803

803. szám. 247 latok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőkéből kihasított külön rendeltetésű tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek színe között, az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest, áteresztőknél és kisebb hidaknál 0 5—1*0 méter, nagyobb hidaknál pedig legalább l'O méter nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás vagy kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, amidőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol n kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetei vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítés» elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett rue/y lottózott áteresztője, és pedig kőből, téglából vagy portlandczement betonból, a pályaszínig számított legalább 0-60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekély mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők bezárólag 2*0 méter nyilasig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek — \ szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncsőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén % pályaszínig számítva — kisebb nem lehet, mint I/O méter, vasbetétes betoncsöveknél .azonban 0-75 méter magasság is megengedhető. A betoncsőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis porilandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczementbetonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 20 méter nyílásig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböze nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezetére vonatkozó 1907. évben 30.666,906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó; a szükséghez képest azonban még más műtárgyaknál is elrendelhető korlát alkalmazása.