Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-803
803. szám. 239 területén felállíthassák, jeien engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővíthessék; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes czégek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villan os jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek, az 1888. évi XXXI. törvényezikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal és távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényezikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes czégek a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőséget, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedeleniüg}^ ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalombahelyezósóig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távírdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik ; ha tehát a vasútvonal több posta- ós távirdakerületi műszaki felügyelőség területére terjedne ki, az esetre mindegyik területig illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőséghez a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes czégek az építést saját személyzetükkel ós munkásaikkal csak az esetre A^égeztethetik, ha az új épités vagy bővítés egy és ug}~anazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állani tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- ós villamosberendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélővezetékek is' erősíttetnek fel, engedélyes czégek az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő ós villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvényezikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czólokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőség gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az
