Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-803
803. szám. 23g kötelesek a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pálya épitése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatositani. Ellenben az engedélyes czégek az általuk a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya épitését engedélyes czégek az engedélyokirat keltétől számitott l x /2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 6. §. A vasút kiépitése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az Í881. évi XLÍ. tör vény czikk értelmében ezemiel engedélyeztetik. Engedélyes czégek a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak. 6. g. A magyar királyi államvasutak Beszterczebánya állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes czégek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes czégek az uj építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peáge-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyes czégek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek ; viszont azonban kötelesek engedélyes czégek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes czégek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrószek közös vagy együttes (peáge-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzós ós minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7- §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,956.000 K azaz: Kettőmillió kilenczszázötvenhatKőrendi iromány. XVI. ÍMÓ 1915. 80
