Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-801

SOI. szám 199 A magánmunkálati jövedelmek hozzávetőleges megállapítása végett a belügy ministerium adatgyűjtést is foganatosított, s az ad i tok feldolgozást is nyertek. A törvényjavaslat mindamellett megmaradt az 190 4: XI. t.-czikknek azon az álláspontján, hogy magánmunkálati jövedelmet a kiegészités alá eső illetmények számbavételénél figyelmen kivül kell hagyni ; mert igaz ugyan, hogy ez a jövedelem elválaszthatatlanul a jegyzői álláshoz kapcsolódik, azonban valóságos hivatali illetménynek mégsem tekinthető, s annak következtében, hogy ingadozásoknak van alávetve és hogy a nyugdij kiszabásánál nem számitható be, a rendszeres fizetést teljes értéke szerint nem is helyettesítheti. 6. § Az ingatlan haszonélvezetének és a terményjarandóságoknak pénzbeli egyenértécét rendszerint az annak idején végzett becslés alapján kell számításba venni. Uj becslést a javaslat szerint csak azon jegyzői és segéd jegyzői állásokra nézve kell végezni, a melyeknek a községtől (községektől) kapott javadalmazása az évi 2.000, illetőleg az 1.000 koronát eléri vagy meghaladja. Mivel ugyanis az 1904: XI. t.-czikk értelmében a törvényben biztositott jegyzői javadalmazás összege a korp tlókokkal együtt legfeljebb 2.000 koronára emelkedhetett, a segédjegyzői törvényes javadalmazás pedig 1.000 korona volt olyan helyeken, a hol ezen összeg erejéig maga a küzsóg gondoskodott a jegyző (segódjí'gyző) javadalmazásáról, egyáltalában nem lehetett szó állami kiegészítésről, illetőleg korpótlékról. Valószínű tehát, hogy egyes ilyen helyeken, nevezetesen ott, a hol már a község által készpénzben adott fizetés is meghaladta a törvény szerint járó összeget, az állami hozzájárulás kiszámítása szempontjából szükséges becslés — közvetlen gyakorlati czél hiányában — nem hajtatott végre olyan mindenre kiterjeszkedő pontossággal, mint ott, a hol a becslés gyakorlati szüksége nyilvánvaló volt A becslő bizottság megalakítására és a pénzbeli egyenérték kiszámítására nézve a javaslat teljesen az 1904: XI. t.-cz. 6 §-ának megfelelő rendelkezéseit követi. 7. §A jegyzők eddig öt óvenkint, de legfeljebb négy izben 100 koronás korpótlék-bsni részesülhettek. E törvényjavaslat értelmében az ötévenkinti korpótlékok száma 6-ra, egy-egy korpótlék évi összege pedig 200 koronára emelkedik. Tehát mig eddig a jegyző egész szolgálata alatt összesen legfeljebb évi 400 korona korpótlékra tehetett szert, addig e törvényjavaslat értelmében a jegyzői korpótlék összesen évi 1 200 K-ra emelkedhetik Ezenkivül e törvényjavaslat értelmében a segódjegyzők is, a kik eddig korpótlókban egyáltalán nem részesültek, szintén ötévenkint járó 100 K korpótlékban részesülnek, a mely hat izben újulhat meg, s igy végösszegében 600 K-ra emelkedhetik. Ezeken a kétségtelenül igen móltányos, az eddigi helyzettel szemben nagy haladást jelző rendelkezéseken kivül a 7. §. újítást tartalmaz a jelenlegi állapottal szemben annyiban is, hogy mig jelenleg a korpótlókra való igénynél a helyettesi minőségben eltöltött szolgálat csak akkor vehető tekintetbe, ha azt közvetlenül megelőzőleg és közvetlenül utána is az illető jegyző végleges minőségben szolgált, addig a törvényjavaslat a korpótlókra való