Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-795

795. szám. 173 gyait és módozatait a javaslat (2. §.) meghatározván, ennek előfeltételeképen egységes elméleti és gyakorlati előkészületet állapit meg. Csupán a jogtanárokra nézve enged, ezeknek tudományos művelődésére tekintettel, bizonyos kedvezményt (3. §.). Kötelező joggyakorlatot rendel a javaslat mind a két pályára, nehogy azonban túlságos mértékben szoritsa meg a jogi pálya feltételeit, nem felerészben, osztja meg a három évi gyakorlatot, hanem csupán 1—1 évi gyakorlatot ir elő. A jogi pályán újabb időben mindig gyakortabb merülnek fel és kerülnek megoldásra közgazdasági jellegű (gyári, közlekedési vállalati, pénzügyleti) kérdések, a közgazdasági érdekek alaposabb megértése és helyesebb értékelhetése czéljából tehát igen helyes a javaslatnak az az intézkedése, hogy facultative az ilyen gyakorlatot is beszarni tani engedi. A közigazgatási, birósági és a külön birósági (közigazgatási, szabadalmi, mnnkásbiztositási) gyakorlat beszámítását a javaslat ugyancsak lehetővé teszi (4. §.). A kölcsönös kötelező joggyakorlat teljesithetése czéljából, a jelenleg érvényben levő rendszer átalakítása elkerülhetetlen. Ebben az irányban intézkedik a javaslat (6—18. §§.) a mikor a kir. biróságnál eltöltendő gyakorlat módszereit (6—7. §§.) szabályozza. Számolva továbbá azzal az eshetőséggel, hogy gyakorlatuk bevégeztével felesleges számban lesznek olyan jelöltek, a kik a bírói pályán maradni ós e végből a gyakorlatot folytatni kivan]ák, az ilyen kérelemre igényt nem ad, hanem a kérelem teljesítését a birói testület színvonalának emelését is előmozditó feltételhez köti. A . birósági előkészítő szolgálatra már kinevezett joggyakornokok ügyvédi gyakorlatára nézve méltányosan rendelkezik a javaslat, midőn a megállapított létszámban segélydíjas joggyakornokoknak segély díj át az ügyvédi gyakorlat idején is meghagyja, gondoskodik, hogy e jelöltek ügyvédi irodák ban gyakorlatra, ha kell kötelező módon is elhelyeztethessenek. (12. §.) Szabályozza a javaslat az ügyvédi gyakorlatot, megállapítja a felügyeletgyakorlás jogát (15. §.), fegyelmi vétség eseteiben szigorú rendelkezéseket tartalmaz. A kiképezésnek egyik helyes és gyakorlati eszköze lesz a vitás kérdések ós jogesetek megbeszélése czéljából a 14. §-ban előirt összejövetelek tartása, valamint méltányos a javaslat 18. §-ában adott az a kedvezmény, hogy a nyugdíjtörvény szerint járó ellátás szempontjából bizonyos feltétel mellett egy évi ügyvédi joggyakorlatot a birósági alkalmazottak szolgálatába beszámíttatni enged.J A vizsgáló bizottságot illetőleg a törvényjavaslat történeti alapra helyezkedve két vizsgáló bizottságot szervezett: egyet Budapesten, egyet Marosvásárhelyen és a bizottság összeállításánál is a régi alapon megadta az ügyvédi kamaráknak nem a kijelölési jogot, hanem azt a jogot, a melyet eddig is gyakorolt, hogy t. i. a vizsgáló bizottság tagjait fele részben saját kebelükből ők maguk válasszák (19. §.). A sikerült vizsgáról a jelölt jövőben egy egységes hatályú oklevelet kap, nem sikerülós esetében a javaslat annyiban eltér az eddigi gyakorlattól, hogy a vizsga szigorítása érdekében a visszautasítást a tárgyak két csoportjából is lehetővé teszi (21. §). Az átmenet tekintetében a javaslat arra az elvi álláspontra helyezkedik, hogy azok, a kik a törvény életbelépte előtt a joggyakorlatot már megkezdették, ezt az eddigi módon be is fejezhetik s ha 5 éven belől erre jelentkeznek a vizsgát az eddigi szabályok szerint letehetik (23. §.). Engedményt ad a javaslat a három éven át birói vagy ügyészi minőségben működött egyéneknek (24. §.), akik a 3. §. 2. pontjában megkívánt joggyakorlat nélkül is vizsgára bocsátandók.