Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-786

92 786. szám. A 19. §-hoz. , 1. A Bp. 369. §-a meghatározza, mily módon kell az esküdtek főnökének az esküdtszék határozatát kihirdetnie. Minthogy a javaslat szerint az esküdtek tanácskozását és határozathozatalát az esküdtbíróság elnöke vezeti, a Bp. 369. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően módosítani kellett. Ehhez képest az idézett §. három első bekezdése elmarad, a negyedik bekezdés helyébe pedig az azzal lényegileg megegyező következő rendelkezések lépnek: A szavazás után az elnök nj'ilvános ülésben, de a vádlott távollétében kihirdeti az esküdtek határozatát. A 18. §-ban említett minden határozatnál kijelenti, hogy az esküdtszék «zt a határozatot hétnél több szavazattal hozta. Más határozatnál az elnök a szavazatok arányát nem hirdeti ki. • E rendelkezés indokai ugyanazok, mint amelyek a Bp. megfelelő rendelkezéseinél irányadók voltak. 2. A határozat kihirdetése után a bíróság a határozat megvizsgálása végett tanácskozásra vonul vissza. E tanácskozáson a Bp. 370. §-a szerint elsősorban azt kellett megvizsgálni, vájjon az esküdtszék határozata alakjára nézve szabályszerű s vala• mely kérdés lényegére nézve nem homályos, hézagos vagy önmagának ellenmondó-e? Ha a bíróság ily fogyatkozást megállapított, a kérdések megváltoztatása vagy kiegészítése mellett vagy anélkül is felhívhatta az esküdteket, hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetőleg adjanak feleletet a megváltoztatott vagy kiegészített kérdésekre. Ezt a helyesbítő ellj árast kellett elrendelni akkor is, ha egyes esküdtek azt állították, hogy a kihirdetett határozat nem híven tünteti fel az esküdtszék határozatát. Ez a helyesbítő eljárás, amelynek részletes szabályait is kifejtette a Bp. 340. §-a, a javaslat rendszere mellett teljesen feleslegessé vált. Az elnök vezetése mellett a verdikt nem szenvedhet alaki fogyatkozásokban, hacsak azért nem, mert az elnök követett el valamely — perorvoslat útján helyrehozható — hibát. Ugyanígy csak az elnök alig feltételezhető hibájából lehet a verdikt hiányos, hézag »s vagy önmagának ellenmondó ; ez azonban a legritkább kivétel lesz, mert az elnöknek jól kell ismernie a jogszabályokat s azok alkalmazásának helyes módját. Ami az esküdtek laikus főnökére gyakran szinte legyőzhetetlen feladat volt: a kérdések helyes magyarázata s a szavazás alakszerűségeinek pontos betartása, az a hosszú bírói gyakorlatra visszatekintő elnökre nem lesz nehezebb, mint bármely bírói tanács vezetése. Amint az utóbbinál is megeshetnek tévedések, úgy ilyenek az esküdtek tanácskozásánál is elképzelhetők; de külön helyesbítő eljárás sem az egyiknél, sem a másiknál nem szükséges A javaslat rendszerének ez szintén egyik figyelemre méltó előnye. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz az 1913. évi olasz bűnvádi perrend-. tartás is. 3. A bíróság tanácskozása nem a verdikt formaságaira, hanem annak lényegére fog tehát kiterjeszkedni Azokat a kereteket, amelyek közt a bíróság a verdikt lényegét felülvizsgálhatja, a javaslat 21. §-a határozza meg.