Főrendiházi irományok, 1910. XV. kötet • 698-750. sz.
Irományszámok - 1910-698
6 698. szám. Az államok között felmerülő vitás ügyek közül főkép azok alkalmasak választott bírósági döntés alá bocsátásra, amelyeknél az ellenfelek igényeiket jogi alapra fektetik, azaz a jogi természetű vitás kérdések ós ezek között is első sorban a nemzetközi szerződések értelmezése körül felmerülő viták. A jogi természetű vitás kérdések köréből is kikapcsolja az I. cikk azokat, amelyek a szerződő felek életbevágó érdekeit, függetlenségét vagy becsületét érintik, mert ezek az érdekek a felekre nézve oly magasrendűek, hogy az azokkal kapcsolatos vitás kérdéseket, még ha jogi természetűek is, nem volna kivánatos választott bírósági döntés alá bocsátani. Nyilvánvaló továbbá, hogy az I. cikk helyes úton jár, midőn oly vitás ügyeket, amelyek más hatalmak érdekeire vonatkoznak, szintén nem utal választott bíróság elé. A II. cikk azzal a külön megállapodással foglalkozik, amelyet a szerződő felek adott esetben a vitás kérdésnek választott bírósági döntés alá bocsátása előtt egymással kötnek. Abból a célból ugyanis, hogy a választott bírósági eljárás valóban kielégítő eredménnyel végződjék, célszerű a vitás ügynek döntésre bocsátása előtt — a felek egyező akaratával — pontosan és minden kétséget kizáróan megállapítani a vita tárgyát, a bíróság hatáskörét és az eljárási szabályokat. Az egyezmény III. cikke az egyezmény megerősítésére, hatálybalépésére ós hatályosságára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az egyezmény tartalmának ós szövegezésének megállapításánál az 1903. évi október hó 14.-én létrejött angol-francia egyezmény szolgált mintául; kivánatos ugyanis, hogy az államok között kötött választott bírósági egyezmények tartalma és szövegezése, amennyire lehetséges, egyöntetű legyen. A két egyezmény között különbség csupán a hatálybalépés napjának eltérő megállapítása körül van. A Portugállal kötött választott bírósági egyezményt azért kell az ország törvényei közé iktatni, mert az egyezmény I. cikke értelmében választott bírósági döntés alá bocsátandó vitás kérdések közé olyanok is tartozhatnak, amelyek tekintetében Magyarországon kétségtelenül csak a törvényhozás van hivatva intézkedni s így az egyezmény a most említett kérdések tekintetében az országgyűlés szabad rendelkezési jogát annyiban megköti, amennyiben, ha ténylegesen felmerülne a törvényhozás hatáskörébe tartozó olyan vitás nemzetközi jogi kérdés, amely az I. cikk alá esik, az ország már ez egyezménynél fogva köteles lesz a kórdóst választott bíróság döntése alá bocsátani s e végből a II. cikkben említett külön megállapodást létesíteni. A becikkelyezést eddig az gátolta meg, hogy a választott bírósági egyezmény alapjául szolgáló 1899. évi hágai nemzetközi egyezmény sincs még az ország törvényei közé iktatva. Minthogy azonban az utóbbi egyezmény most már az országgyűlés elé terjeszthető, elérkezett az ideje annak, hogy a többször említett választott bírósági egyezménynek törvénybe iktatása iránt a kellő lépések megtótessenek. Portugállal a választott bírósági egyezmény egyedül francia nyelven köttetvén meg, az — az állandó gyakorlatnak megfelelően — eredeti francia szöveggel és hivatalos magyar fordítással iktatandó az ország törvényei közé. Budapest, 1913. évi június hó 2-án. Lukács László s. k., m. kir. ministerelnök.
