Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-637
637. szám. 91 tátott és a tilalom tartama alatt oda, ahonnan kitiltatott, a hatóság engedélye nélkül visszamegy: egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő. II. Rövid pillantás egyfelől e rendelkezésekre, másfelől a régi magyar jogra, a fentebb bemutatott külföldi jogszabályokra s az e tárgyban lefolytatott tudományos és parlamenti harcokra, meggyőz afelől, hogy a magyar Kbtk. a társadalomnak e veszedelmes elemeivel szemben szerfelett gyenge védelmet nyújt. Sokkal kevésbbé céltudatos a régi magyar jognál, mert annak alapján a Kbtk. életbe lépte előtt hazánk számos nagyobb városában a munkakerülők befogadására rendszeres dologházak szolgáltak, mig a Kbtk. még a munkakényszert sem ismeri; hogy pedig a Kbtk. e téren Európa minden fig} elmet érdemlő törvényhozási munkálatainál sokkal hatálytalanabb, az iránt nem is lehet kétség. Ezt a meggyőződést megerősítik a tények ; a vidék közbiztonságát állandóan veszélyeztetik a kóborló elemek ; a budapesti államrendőrsógnél az 1911. évben 1.661 egyén volt letartóztatva visszaeső csavargókónt, míg első ízben csavargó ugyanekkor csak 742 volt.*) Az egyes rendelkezéseket beható vizsgálat alá véve, a következőket lehet megállapítani: 1. A gyermeknevelés elhanyagolásának s a gyermekek és fiatalkorúak koldulásának megelőzését célzó 64. §. olyan személyekről szól, akik — ha az ezen §-ban meghatározott kihágáshoz más bűncselekmény nem járul — a közrendre nem közvetlenül, hanem csak a gyermekük, gyámoltjuk, gondnokoltjuk, vagy a felügyeletükre bízott egyén elhanyagolása vagy jogosulatlan kihasználása révén veszedelmesek. Bárha tehát a bűnösség a Gselekmóny aljassága ós közvetett vészedéi messége miatt sokkal súlyosabb, mint amilyennek megtorlására a Kbtk. £4. §-a módot nyújt s e tekintetben a törvényhozásnak a büntetés jelentékeny súlyosbítása elodázhatatlan feladatai közé is fog tartozni: magával e cselekménnyel szemben a közrend védelme elsősorban azt követeli meg, hogy a veszélyeztetett g3 r ermekek és fiatalkorúak rendes nevelése a szükséghez képest a szülőktől vagy gondviselőktől való elvétel, sőt javítóintézetbe utalás útján is megfelelően biztosíttassék. Ily intézkedéseket az 1877 : XX. t • c-nek az atyai és gyámi hatalom felfüggesztéséről szóló rendelkezései, a Bn. büntetési rendszere s a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913 : VII. t.-c. G6. és 67. §-a már most is lehetővé tesznek. A Kbtk. 64. §-ának oly megváltoztatását tehát, amely a nagyobb bűnösségnek megfelelően súlyosabb büntetés alkalmazása 1 : is lehetővé tenné, arra az időre lehet halasztani, amikor a gyermekek és a fiatalkorúak ellen elkövetett bűncselekmények újabb szabályozása lesz törvényhozási rendezés tárgya. Ugyanily okból most nem mutatkozik szükségesnek olyan a külföldi törvényekben ismételten előforduló rendelkezés sem, amely a család eltartásának kötelezettsége ellen vétőket vonja büntetés alá. Ez az álláspont annál inkább indokolt, mert az ily cselekmények, tettesei az esetek legnagyobb részében oly életmódot szoktak folytatni, amely faár a jelen törvényjavaslat rendelkezéseibe ütközik. 2. A Kbtk. 66—68. §-ai a koldulást ós külön kiemelve annak egyes eseteit büntetik. Minthogy e cselekmények tettesei közveszélyessé csak akkor *) A székesfővárosi államrendőrség jelentése az 1911. évről. 263. 1. 12*
