Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-637

72 637. szám. 18. §. A dologházba utalás és végrehajtása az elítéltre ugyanazokkal a jogkövetkezményekkel jár, melyeket a törvény a fogházbüntetéshez füz. Az olyan bűntettest, akit a bíróság szabadságvesztésbüntetósre ítélt és dologházba is utalt, a szabadságvesztésbüntetés tartama alatt feltételes szabadságra bocsátani vagy közvetítő intézetbe szállítani nem lehet. 19. §. A nem rendes elmeállapotú egyénekre e törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Ilyen egyéneket a bíróság, amig e tárgyban külön, törvény nem intézkedik, a közigazgatási hatóságnak ad át. Ha a dologházi őrizet tartama alatt derül ki, hogy az elítélt nem rendes elmeállapotú vagy egyéb okból munkaképtelen, a felügyelő hatóság őt az intézetből elbocsátja és az előbbi bekezdés értelmében jár el. A 14. §. utolsó bekezdése ilyen esetben is irányadó. '20. §. Az 1879: XL. t.-c. 62. és 63. §-a, úgyszintén az 1913 : VII. t.-c. 74. §-a hatályát veszti. Ahol más jogszabály az 1879: XL. t.-c. 62. vagy C3. §-a alá eső csavargásról rendelkezik, ehelyett a jelen törvény szerint annak megfelelő cselekményt kell érteni. Az 1878 : V. t.-c. 41. §-át és az 1879 : XL. t.-c. 18. §-ának második bekezdését az e törvény alapján elítéltekre nem lehet alkalmazni. 21. §. E törvény 5—7., 10—16. §-ai és 18. §-a, valamint a 17. -nak a dologházra vonatkozó rendelkezései az igazságügyminiszter által megállapítandó napon, legkésőbb azonban 1916. évi január hó 1-ón, e törvény többi rendelkezései pedig a kihirdetésüket követő harmincadik napon lépnek életbe. Ezt a törvényt az igazságügyminiszter és a belügyminiszter hajtja végre if}, dr. Mihályi s. k., a képviselőház jegyzője.