Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-668

668. szám. 391 hatékonyabb eszköze, a megelőzés elve jut érvényre a javaslat intézkedésében és az is bizonyos, hogy a munkakerülőkkel, mint közveszélyes elemekkel szemben ezt a szigorú elbánást követi ma minden kultúrállam, elfogadván azt az álláspontot, hogy az ilyen tettesek letartóztatása és szabadságvesztése nem annyira büntetés számba megy, mint inkább biztonsági rendszabály az és az erkölcsi nevelésnek hathatós eszköze. Ezzel azután elesik az a netáni aggodalom is, hogy a javaslatban foglalt szigorú rendszabályokkal az egyéni szabadság jogtalanul és tulmértékben lenne korlátozva. A munkakerülés fogalmának meghatározásánál a munkára utalt helyzetet és a munkaképes állapotot mint tényálladéki elemet egyebeken felül helyesen jelöli meg a javaslat. Ezzel a meghatározással egyben ki is javitja a régi Kbtk. egy fogyatkozását, mert az emberi könyörületre szorult munkaképtelen egyéneket, nyomorékokat nem veszi egy tekintet alá a munkaképesekkel és azokat nem sújtja büntetéssel. E meghatározás mellett helyesen osztályozza azután a javaslat az illetőket alkalmi munkakerülőkre (1. §.), visszaesőkre (2. §.), erkölcsi romlásra hajló azokra a közveszélyes csavargókra, a kikre nézve csalhatlan jelek mutatják, Jiogy a munkától megrögzött irtózás, másrészt az önfentartási ösztön mintegy belekergeti őket büntettek elkövetésébe (3. §.), végre azokra a főleg nagy városi munkakerülők csoportjára, a kik mások tudatlanságából, gyengeségéből élve, mások járatlanságával magukat kitartatják. Nem feledkezik meg a javaslat a büntető birói gyakorlat folyamán tett észleletekről sem, mert intézkedik azokkal e bűntettesekkel szemben is, a kiknek bűncselekménye a munkakerülésre vezethető vissza. (7. §.) Eszközei a javaslatban foglalt tilalmak biztosításának a határozott időtartamú fogház és a határozatlan időtartamú dologházi foglalkoztatás (10. §.). A szerint, a mint a tettesre nézve ez üdvösnek, czélszeríínek mutatkozik, fogja a biró megtenni az illetővel szemben intézkedését (5., 6. és 7. §§.) Abból a czélból, hogy egy kifejlődhető túlenyhe gyakorlatnak elejét vegye, a javaslat a Btk. 92 §. alkalmazását a súlyosabb esetekben (2., 4. és 6. §§.) kizárja (8. §.) Intézkedik a javaslat (9. §.) a kitiltás kérdésében is, megkülönböztetvén a község mint illetőségi helyről, majd külföldivel szemben az országból való kitiltást és pedig meghatározott vagy határozatlan időre. A dologházi foglalkoztatás határozatlan időtartamra szól ugyan, de 5 évnél hosszabb időre nem terjedhet. Szervezetét, szabályait az igazságügyminister állapítja meg, de a személyes szabadság biztosítéka czéljából már a törvény elrendeli a felügyeleti hatóság felállítását, a mely az intézet ügyei felett őrködni hivatva lesz. Ugyanez a hatóság dönt a beutaltak feltételes szabadlábra bocsátása kérdésében is, a mely kedvezménytől az elbocsátott rossz magaviselet esetében, de csakis birói intézkedéssel lesz megfosztható. (10—16. §.) Abból kiindulva, hogy a csavargóknak, munkakerülőknek dolgoztatása, foglalkoztatása haladéktalanul szükséges, a javaslat már előzetes letartóztatásuk vagy vizsgálati fogságuk tartamára őket munkával foglalkoztatni rendeli (17. §.). A nem rendes elmeállapotú csavargókra a javaslat ki nem terjed, ezekre nézve a közigazgatási hatóság fog intézkedni (19. §.). Kimondja továbbá, hogy a 18 évet el nem ért fiatalkorút a dologházba utalni nem lehet. A javaslat 20. és 21. §. óletbelóptetósi intézkedést tartalmaz.