Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-668

668. szám. 391 hatékonyabb eszköze, a megelőzés elve jut érvényre a javaslat intézkedésé­ben és az is bizonyos, hogy a munkakerülőkkel, mint közveszélyes elemek­kel szemben ezt a szigorú elbánást követi ma minden kultúrállam, elfogad­ván azt az álláspontot, hogy az ilyen tettesek letartóztatása és szabadság­vesztése nem annyira büntetés számba megy, mint inkább biztonsági rend­szabály az és az erkölcsi nevelésnek hathatós eszköze. Ezzel azután elesik az a netáni aggodalom is, hogy a javaslatban foglalt szigorú rendszabályok­kal az egyéni szabadság jogtalanul és tulmértékben lenne korlátozva. A munkakerülés fogalmának meghatározásánál a munkára utalt helyze­tet és a munkaképes állapotot mint tényálladéki elemet egyebeken felül helyesen jelöli meg a javaslat. Ezzel a meghatározással egyben ki is javitja a régi Kbtk. egy fogyatkozását, mert az emberi könyörületre szorult munka­képtelen egyéneket, nyomorékokat nem veszi egy tekintet alá a munka­képesekkel és azokat nem sújtja büntetéssel. E meghatározás mellett helye­sen osztályozza azután a javaslat az illetőket alkalmi munkakerülőkre (1. §.), visszaesőkre (2. §.), erkölcsi romlásra hajló azokra a közveszélyes csavargókra, a kikre nézve csalhatlan jelek mutatják, Jiogy a munkától megrögzött irtózás, másrészt az önfentartási ösztön mintegy belekergeti őket büntettek elkövetésébe (3. §.), végre azokra a főleg nagy városi munkakerü­lők csoportjára, a kik mások tudatlanságából, gyengeségéből élve, mások járatlanságával magukat kitartatják. Nem feledkezik meg a javaslat a büntető birói gyakorlat folyamán tett észleletekről sem, mert intézkedik azokkal e bűntettesekkel szemben is, a kiknek bűncselekménye a munkakerülésre vezet­hető vissza. (7. §.) Eszközei a javaslatban foglalt tilalmak biztosításának a határozott idő­tartamú fogház és a határozatlan időtartamú dologházi foglalkoztatás (10. §.). A szerint, a mint a tettesre nézve ez üdvösnek, czélszeríínek mutatkozik, fogja a biró megtenni az illetővel szemben intézkedését (5., 6. és 7. §§.) Abból a czélból, hogy egy kifejlődhető túlenyhe gyakorlatnak elejét vegye, a javaslat a Btk. 92 §. alkalmazását a súlyosabb esetekben (2., 4. és 6. §§.) kizárja (8. §.) Intézkedik a javaslat (9. §.) a kitiltás kérdésében is, megkülönböztetvén a község mint illetőségi helyről, majd külföldivel szemben az országból való kitiltást és pedig meghatározott vagy határozatlan időre. A dologházi foglal­koztatás határozatlan időtartamra szól ugyan, de 5 évnél hosszabb időre nem terjedhet. Szervezetét, szabályait az igazságügyminister állapítja meg, de a személyes szabadság biztosítéka czéljából már a törvény elrendeli a felügye­leti hatóság felállítását, a mely az intézet ügyei felett őrködni hivatva lesz. Ugyanez a hatóság dönt a beutaltak feltételes szabadlábra bocsátása kérdé­sében is, a mely kedvezménytől az elbocsátott rossz magaviselet esetében, de csakis birói intézkedéssel lesz megfosztható. (10—16. §.) Abból kiindulva, hogy a csavargóknak, munkakerülőknek dolgoztatása, foglalkoztatása haladéktalanul szükséges, a javaslat már előzetes letartózta­tásuk vagy vizsgálati fogságuk tartamára őket munkával foglalkoztatni ren­deli (17. §.). A nem rendes elmeállapotú csavargókra a javaslat ki nem terjed, ezekre nézve a közigazgatási hatóság fog intézkedni (19. §.). Kimondja továbbá, hogy a 18 évet el nem ért fiatalkorút a dologházba utalni nem lehet. A javaslat 20. és 21. §. óletbelóptetósi intézkedést tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents