Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-648

222 648. szám. e) Az osztrák Btk. a polgárok választói joga ellen elkövetett különös bűncselekményeket nem ismer. Az 1862. évi dec. 17-iki külön törvény büntetést állapított meg a választás meghamisítására és a vesztegetésre, de a választás akadályozásának minden más államban enyhébben vagy súlyosabban büntetett esetét itt sem vette fel. A régebbi törvényhozásnak ezeket a fogyatkozásait messzemenő részletességgel és körültekintéssel pótolta a választási és gyülekezési szabadság védelmére szolgáló büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1907. jan. hó 26-iki törvény. E törvény az e tárgyban fennálló követelményeknek teljesen eleget tesz; újabb rendelkezéseket az 1910. évi új büntetőtörvénykönyv javaslat sem tartalmaz. /) A Németbirodalomban a választási bűncselekményekről a büntetőtörvónykönyv 107—109. §-ai rendelkeznek. Az ezen rendelkezésekben felismerhető fogalmi mélység, amely minden kazuisztikától óvatosan tartózkodott, a bírói gyakorlatnak elég teret engedett a választói jog ellen elkövetett bűncselekmények megtorlására. A felmerült választási visszaélésekkel szemben azonban e törvény is hiányosnak bizonyult és az 1910. évi büntetőtörvénykönyv javaslat 119—122. §-ai, amelyek a német büntetőtörvénykönyv 107—109. §-ai helyére lépnek, egyes kérdésekben, különösen a választás megakadályozása és meghiúsítása tekintetében a tételes jogot kiegészítik. g) A svájci javaslatok közül a legújabb (1908. évi) a 198. és 199. §-okban mint a nép akarata ellen elkövetett bűntettekkel foglalkozik a választás és szavazás akadályozásával és megzavarásával, továbbá a választás és szavazás meghamisításával, a szavazati és a választói jog gyakorlatának jogosulatlan befolyásolásával, végül a szavazás titkának megsértésével. h) A többi államok jogrendszere is, majd a büntetőjogot szabályozó általános törvénykönyvben, majd a választójogi törvényben vagy azzal kapcsolatosan tartalmaz a választójog büntetőjogi védelmére irányuló jogszabályokat ; ezeket oly kérdésekben, amelyekben rendelkezéseink tételes jognak reformja szempontjából figyelemre méltók, a részletes indokolásban érintjük. 3. A jelen törvényjavaslat úgy a Btk gyakorlati alkalmazása terén felismert hiányokra, mint az országgyűlési képviselő-választásokról szóló törvényjavaslatban kidomborodó újításokra s az újabb külföldi joganyag rendelkezéseire figyelemmel azt a czélt szolgálja, hogy minél teljesebb mórtékben biztosítsa a választások szabadságát, tisztaságát és törvényszerűségét. Tisztában kell ugyan lenni azzal, hogy büntető törvényekkel még soha sem sikerült teljesen elfojtani szenvedélyessé fajult politikai harcokban a választási visszaéléseket, ámde ahhoz mégsem férhet kétség, hogy körültekintő jogszabályok, komoly erélylyel végrehajtva — amit független bíróságainktól nyugodtan várhatunk — mégis jelentékenyen közrehatnak arra, hogy a választásokon a választó polgárok akarata szabadon, tisztán és a törvénynek megfelelően jusson kifejezésre. A büntető jogszabályok természetesen nem fojthatják el a választásoknál szükséges felvilágosítás és meggyőzés szabadságát, sőt biztosítaniok kell ezt úgy egyesek súlyos kihatású cselekményeivel, niint a tömegek terrorizmusával szemben. 4. A javaslat e szempontoktól irányítva, fennálló büntető jogszabályainkat — egyes, a tör vény szerkesztési technika követelményei által megkívánt szabatosításokkal — egész terjedelmükben átveszi, azonban a büntetőjogi védelmet oly visszaélésekkel szemben is kiterjeszti, amelyek ellen eddigi jogszabályaink, mint fentebb érintve volt, semmiféle védelmet nem nyújtottak. A míg ilykép ez a javaslat a hasonló európai törvényhozási művek kö-