Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-643
643. szám. 199 Á vágányok egymástól való távolsága — középtől-középig mérve — a helyi érdekű vasút saját vonalán épitendő állomásokon 4*5 méternél, a helyi érdekű vasút nyilt vonalán 3-60 méternél, oly helyeken pedig, a hol a helyi érdekű vasút idegen fővonal mellett halad, 4-0 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépitmónyi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 1 /2%-át és azonkívül a 23'6 kilogrammos sínrendszernek megfelelő egy teljes váltót ós keresztezést, egy egész kitérőhöz bzükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépitményi vas- és aczólanyagok kicserélésére a szállitó gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sín szegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztez ósre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az ópitós ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épitós alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18 §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. H. T. 1874. évfolyam 194. szám 086. s következő lapok) idevágó határozmányai — amennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasúton összesen 2.750 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Csacza csatlakozó állomáson előállítandó új, illetőleg áthelyezendő, vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A helyi érdekű vasút a Csacza állomás átmenő fővágányaival párhuzamosan elhelyezett állomási mellékvágányából kiágazván, a helyi érdekű vasút vágánya — beleértve az ezen vágányba eső váltókat és keresztezéseket is — a kiágazástól számított 420 méter hosszban a kassá—oderbergi vasút ottani fővonalán alkalmazásban levő elsőrangú felépitményi rendszer szerint állítandó elő. A közönséges talpfák tölgyfából, avagy vörös fenyőfából esetleg bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : A folyóméterenként 23-6 kilogramm nehéz aczólsínekből készítendő
