Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-643

188 643. szám. jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse ; mig azon berendezések felállítására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút terü­letéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi -július hó 18-án 23 445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal és távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibo­csátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező épitési és üzlet berendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvé­nyeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen &. első bekezdése értelmé­ben külön engedélykérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozinány értelmében külön engedélyre van szük­ség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészí­tésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezeté­ket a vasút felvételi épületein, őrházain, őrr és jelzőbódéin ós jelzőkészülé­kein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta és távírda igazgatóság létesiti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- ós távirdaigazgatósághoz, a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pálya­udvar határán túl nem terjed ós a vezetékek felerősítésére az állam tulaj­donát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyide­jűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda-, vagy távbeszélővezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszer­kezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek állagainak árát ós az összes egyéb épitési költségeknek a vezeték szám mai arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXT. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magán­táviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi mi­nistertől előzetesen kórt külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e célból kiküldött tiszt­viselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnck tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segédkezóst és felvilágosításokat megadni.

Next

/
Thumbnails
Contents