Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-643
643. szám. 181 c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvényozikkel beiktatott egyezménynek, valamint az ezen egyezményhez kötött s az 1901. évi XXV. és az 1908. évi XLIV. törvényczikkekkel beiktatott pótegyezményeknek, továbbá az 1909. évi november hó 11-én 5.592/M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz, végre : d) minden egyéb már érvénybén álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz ós rendeletekhez. 3. §. A pálya épitésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező ópitósi feltótelek irányadók, fentartatván nevezett ministor részére a jog, hogy ezen épitési feltótelektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességeért az engedélyes felelős s a mennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtörténte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi minister által elrendelt kiegészitő munkákat teljesíteni, a nélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. §-ában megállapított tényleges épitési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. 4. §. Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészitett épitési tervekét (Jioösavzelvóny és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó három hónap alatt, a többi részlettel-veket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi magyar királyi minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettél, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatok legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királvi minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben vagy az engedélyezési tárgyalásról 1912. évi január hó 30-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI törvényezikk szerinti -jogaiknak érintetlenül hagyása mellett megadja: Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kivánt ós bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi ministor részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik.
