Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-640
640. szám. . 131 5°/o-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőb-b ségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányok az alakitandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakitandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakitásához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a nevezett ministier részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módositások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jöA T edelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények'tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Pécs vagy Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. %.a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényezikk 2. g-a, illetve az 1888. évi IV. törvényezikk 2. §-ának h) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számitandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozókai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének ós üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozókainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényezikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényezikk 2. §-ában ós az 1888. évi IV. törvényezikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvónyezikkek határozatai azzal a kiegészitéssel irányadók, hogy az állam megváltási joga abban az esetben is azonnal hatályba lép, ha a pécs—bródi, illetve vinkovcei közvet17*
