Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-637

637. szám. 117 kedni kellett az iránt is, hogy a nem munkaképes és különösen a nem rendes elmeállapotú közveszélyes egyénekkel szemben a bíróság miként járjon el. A javaslat 19. §-a ehhez képest elrendeli, hogy a nem rendes elmeállapotú egyéneket, a kikkel szemben e törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, a bíróság, amíg e tárgyban külön törvény nem intézkedik, a közigazgatási hatóságnak ad át. Ha a dologházi őrizet tartama alatt derül ki, hogy az elítélt nem rendes elmeállapotú vagy egyéb okból munkaképtelen, a felügyelő hatóság őt az intézetből elbocsátja és az előbbi bekezdés értelmében jár el. A 14. §. utolsó bekezdése ilyen esetben is irányadó. A közigazgatási hatóság feladata lesz, hogy a társadalom jótékony ságának igénybe vételével is az ilyen szerencsétleneket viszonyaiknak megtelelően menhelybe, gyógyintézetbe, vagy más oly helyre szállítsák, ahol a társadalonira vészélyesek nem lesznek, az ő megélhetésük pedig biztosítva van 2. A Kbtk. 62. és 63. §-ában foglalt tényálladékot e javaslat 1—4. §-ai teljes egés/Aikben felölelik; a javaslat 20 §-a ehhez képest a Kbtk. idézett §-ait hatályon kívül helyezi. 3 A Btk. 41. §-a szerint a bíróság a fogházra ítélteket különösen tekintetre méltó okoknál fogva a munka alól felmentheti ; valamint megengedheti azt is, hogy magukat saját költségükön élelmezzék. A Kbtk. 18. £-a szerint az elzárásra ítélt önmagát élelmezheti s munkára nem kényszeríthető. Minthogy a munkakerülőkkel szemben a társadalom védelmének leghatályosabb eszköze önként érthetően a munkakényszer, a javaslat 20. §-ának második bekezdése elrendeli, hogy az 1878 : V. t.-c 41. §-át ós az 1879 : XL. t.-c. 18. §-ának második bekezdését az e törvény alapján elítéltekre nem lehet alkalmazni. 3. A 21. §. a törvény életbelépésének időpontja és a végrehajtás iránt rendelkezik. A közrend védelme szempontjából kívánatos lenne, hogy a törvény egész terjedelmében minél előbb életbe lepjen. Egyes rendelkezéseknél, pl a munkakényszer behozatalánál ennek semmi akadálya nincs. Ezek a javaslat 21. §-a szerint a kihirdetésüket követő harmincadik napon lépnek életbe. Ellenben a dologházak szervezése és berendezése hosszabb időt igényel ; a javaslatnak ide vonatkozó 5—7., 10—16. §-ainak és 18. §-ának életbelépésére az időpont megállapítását a javaslat az igazságügy miniszterre bízza. Nehogy azonban a kriminalitás megtörésére hivatott ezen javaslat végre hajtása bármily okból hosszabb késedelmet szenvedhessen, az életbelépés legkésőbbi időpontját a javaslat 1916. évi január hó 1-jében állapítja meg Az addig rendelkezésre álló idő alatt a szükséges szervezési ós berendezési munkálatok elvégezhetők. Budapesten, 1913 évi május hó 6. napján. Balogh Jenő s. k., m. kir. igazsáyiijyminister.