Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-637
114 637. szám. tása esetében munkás és rendes életmódot fog folytatni úgyszintén az, hogy számára megfelelő munka biztosítva van. Az utóbbi esetben a beutaltat minden esetre feltételesen szabadon kell bocsátani; azonban önként érthető, hogy a feltételes szabadon bocsátás tartama alatt az ilyen kihelyezett is éppen oly szabályok alatt áll s az intézetbe bizonyos feltételek fennforgása esetében (15. §.) éppen úgy vissza lesz szállítható, mint az, aki az intézetben csak rövidebb időt töltött. A 15. és a 16. §-hoz. 1. A feltételes szabadon bocsátás intézménye olyan szerepet visz a javaslat rendszerében, mint pl. a »domicilio coatto« az olasz, az »intediction du séjour« a francia, a rendőri felügyelet a német jogban. A javaslat 15. §-a szerint a feltételes szabadságra bocsátott köteles a felügyelő hatóság által meghatározott helyen tartózkodni, munkás és rendes életmódot folytatni. A rendőri hatóság a feltételes szabadságra bocsátott magatartását ellenőrzi s arról a felügyelő hatóságnak a szükséghez képest jelentést tesz. A feltételes szabadon bocsátás alkalmával a felügyelő hatóságnak módjában van a kihelyezettet különleges utasításokkal ellátni s ezek betartását figyelemmel kisértetni. Ilykép az esetek individuális megítélése inkább van biztosítva, mint a most említett külföldi intézmények mellett, amelyek előnyeiről ós fogyatkozásairól a 9. §. indokolásánál is szó volt. 2. A feltételes szabadságrabocsátás tartama egy óv. Ilyen, aránylag rövid időt azért állapít meg a javaslat, mert az ellenőrzés.annál intenzivebb lehet, minél kisebb az ellenőrzöttek (feltételes szabadságra bocsátottak) száma. Ami pedig az egyes kihelyezetteket illeti, ezek főleg a kihelyezésüket közvetlenül követő első időben vannak kitéve a visszaesés esélyeinek s az újabb elzüllésnek. Ha az első évet becsületesen kiállották, legnagyobbrészt megmentettekül, a társadalomra többé nem veszélyes egyénékül tekinthetők. A íeltételes szabadságra bocsátásnak a javaslat 16. §-ában meghatározott tartama- tehát kielégítő. 9. A javaslat rendelkezése szerint a szabadonbocsátás végleges lesz, ha az elítélt a íeltételes szabadságra bocsátás tartama alatt munkás és rendes életmódot folytatott. Ebben az esetben teljes szabadságát minden külön intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva nyeri vissza. A Btk. szerint feltételes szabadságra bocsátottak visszaszállítását tételes jogszabályaink szerint az igazságügy miniszter rendeli el. A javaslat e messzemenő jogot a kir. bíróságra ruházza, hogy ezzel is eloszlassa azokat az aggályokat, amelyek az egyéni szabadság oltalma nevében hasonló törvények alkotása alkalmával elhangzani szoktak. A felügyelő hatóságra sem kívánja ruházni o jogot a javaslat, mert a visszaszállítás az egyéni szabadságnak nagyobb sérelmével járhat, mint a feltételes szabadságra bocsátás vagy annak megtagadása; ennek elrendelésére tehát a leginkább hivatott a kir. bíróság lesz. Ennek az elvi álláspontnak felel meg a 16 §. harmadik bekezdésébe felvett az a rendelkezés, hogyha a szabadságra bocsátott iszákos, erkölcstelen vagy munkakerülő életmódot folytat vagy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, a tartózkodó helye szerint illetékes kir.
