Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-637
100 637. szám. ságú reformot. A kódex szigorú szabályai hamis alapon nyugodtak, mert a bűntettesek egyenlőségének a valóságnak meg nem felelő gondolatából indultak ki ; egyébként pedig a legtöbb esetben a büntetések minimuma ós maximuma közt a birói mérlegelésnek olyan tág teret engedtek, amelyet csak kivételesen fog meghaladni a határozatlan büntetés törvényesen megállapított időtartama. A birói ítéletben rejlő garanciát pedig teljes mértékben pótolhatja ama felügyelő-hatóságok jól megválasztott módon ós teljesen független férfiakból leendő szervezése, amelyek a határozatlan időtartamra elítélt bűntettesek vagy határozatlan időtartamra internált más közveszélyes emberek intézetei felett őrködni s a szabadon bocsátás idejét meghatározni hivatva lesznek. A XX. század biráit és a tervezett felügyelő-hatóság tagjait szükségképen más szellem hatja át, mint a XVIII. századvéget megelőző kornak biráit. Az emelkedett műveltség, az emberi lélek rejtelmeibe mólyen behatolt tudomány a legmesszebbmenő erkölcsi biztosítókot nyújtja aziránt, hogy visszaélés történni nem fog s ha kivételesen történnék, meg lesz a természetes korrektivuma. Mert a kódex szigorúbb korlátaiból felszabadított bíró esetleges tévedéseit helyreigazíthatja a már fentebb említett felügyelőhatóság állandó és éber őrködése, amely a tett intézkedések megváltoztatását mindig lehetővé teheti. Amint a szakkörök s a laikus közvélemény egyaránt teljes megnyugvással nézik a javító nevelésre vonatkozó jogszabályainkat ós senkinek sem jut eszébe, hogy kifogást emeljen a fiatalkorúak szabadságának ama korlátozása ellen, amely azok nevelési idejének határozatlan tartamában rejlik : éppen így természetesnek fogják találni a kezdet első évei után a társadalomra veszedelmes más elemeknek ilyen határozatlan időtartamra szóló internálását, munkára, rendes életre szoktatását, betegségüknek előre meg nem határozható idő alatt végbemenő gyógyítását is. A merő elméletekből kiemelkedő s a gyakorlati élet követelményeivel számoló gondolkozónak be kell látnia, hogy ezek az intézkedések, bár a személyes szabadság korlátozásával járnak is, az erkölcsi szabadságot nem sérteni, hanem ellenkezőleg, a külső kényszerrel gyógyított embernek erkölcsi szabadságát visszaállítani vagy éppen kialakítani fogják 7. Az eljáró natóság és annak feladata. A közveszélyesek ellen folytatott küzdelemmel a közhatalom újabb feladatokat vállal. E feladatok természete jelentékenyen különbözik az eddigi büntetőjogszolgáltatás természetétől, minek folytán a közveszólyesség megállapításának módja is sok tekintetben más lesz, mint eddig a bűnösség kimondásáé s a büntetés kiszabásáé volt A közveszélyesek ellen alkalmazott biztonsági rendszabály nem a szorosabb értelemben vett büntetés, hanem inkább rendőri természetű (preventív jellegű) intézkedés. Ezért a közveszólyesség megállapítását is a rendőrség vagy valamely más közigazgatási hatóság hatáskörébe kívánják utalni. A hatáskörnek ilyen rendezése sem nem szükséges, sem nem kívánatos. Ha az a feladat, amelyet a bíróság a közveszélyesek elleni küzdelemben teljesíteni fog, nem is ugyanaz, mint a régi, megszokott értelemben vett büntető bírói munka elvégzése : de azért nem ellenkezik távolról sem a bírói ós különösen a büntető bírói munkakör általános természetével. A köz veszélyesség megállapításánál is vitás kérdések vannak, amelyeket el kell dönteni ; itt is fontos egyéni jogokról van szó, amelyekkel szemben más érdekek kivannak érvényesülni. Az egyéni szabadságjogok oltalmazására pedig alig képzelhető alkalmasabb szerv, mint a bíróság, amely az egész művelt világon minden hatóság
