Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
84 587. szám. Mindezeknek a körülményeknek az együttműködése tette lehetővé, hogy az Egyesült-Államokban, ahol az új szervezeteknek nem kellett a történeti fejlemények által teremtett akadályokkal megküzdeni, a gyermekbíróság intézménye kiépülhetett. Az új intézményt, amely két gondolatot egyesített; a bíróság specializacióját fiatalkorúak bűnügyeiben és a fiatalkorú kivételét a rendes büntetőjogi felelősség alul, először Illinois államnak 1899. évi július hó 1-én kelt törvénye valósította meg. Ez a törvény volt alapja a chicagói gyermekbíróság működésének. Illinois példáját az 1901-iki pennsylvaniai törvény követte, de nem minden akadály nélkül. Midőn a törvény már két éven át hatályban volt, a legfőbb ítélőszék (Supreme Court) 1903-ban e törvényt az alkotmánnyal ellenkezőnek nyilvánította s csak heves politikai küzdelem árán sikerült az alkotmányt a gyermekbírósági törvénynek megfelelően módosítani. Illinois és Pennsylvania nyomába léptek fokozatosan a többi államok is, úgy hogy 1911-ben az Unió ötven állama közül csak kilenc állam (Arizona, Delaware, Mississipi, New-Mexiko, North és South Carolina, North Dakota, West Virginia és Wyoming) törvényhozásában nem találunk rendelkezést a gyermekbíróság intézményéről. Az Egyesült-Államok egyes államainak törvényhozása nem szükségkép terjed ki az államok egész területére. Ennek tulajdonítható, hogy egyes államokban gyermekbíróság csak az állani bizonyos területén állíttatott fel, másokban ismét a szabályozás különböző városokra nézve különbözően történt. A gyermekbíróságok fejlődésében két irány különböztethető meg : az egyik New-York államé, amelyet csak néhány más állam követ, a másik, amely Illinois nyomán az államok többségében meghonosodott. Az előbbinek lényege, hogy ha a fiatalkorú ellen valamely meghatározott bűncselekmény miatt emelnek vádat s ha bűnösnek találják, mint bűntettest ítélik el. 1 ) Ebben az irányzatban a gyermekbírósági jelleg csak azáltal jut kifejezésre, hogy az ítélethozatal felfüggeszthető, a fiatalkorú próbára bocsátható és ba családi környezete nem megfelelő, előzetes letartóztatása helyett javító iskolában helyezhető el. Az utóbbi, uralko ló irány értelmében a fiatalkorú ellen a gyermekbíróság előtt folyamatba tett eljárás nem büntető eljárás a szó technikus értelmében. Büntető eljárásnak az ebbe a csoportba tartozó törvények szerint a meghatározott életkort betöltött fiatalkorú ellen csak akkor lehet helye, ha a gyermekbiró a büntető eljárást a fiatalkorú vagy az állam érdekében szükségesnek látja s e végből az ügyet a rendes hatáskörű büntető bírósághoz teszi át. Voltakép az Intézmény megjelölésére használt gyermekbíróság (children's court, újabban a juvenile court szokásosabb) kifejezés csak kevéssé fedi az intézmény fogalmát. Egyrészt nemcsak gyermekek ügyeiben jár el, mert a 15— IG éA^es fiatalkorú alig nevezhető gyermeknek, másrészt a »bíróság« elnevezés sem talál, minthogy a Juvenile court a gyermek védelmében működő közigazgatási hatóság, amelynek célja nem jogviták eldöntése, hanem a fiatalkorúak érdekében szükséges gyámhatósági intézkedések elrendelése és foganatosítása. A gyermekbíróság elé nem csak azok a fiatalkorúak tartoznak, akik jogsértő cselekményt követtek el (delinquents), hanem az erkölcsileg elhagyott (dependent) gyei ni ekek is, akikkel szülőik nem törődnek, továbbá erkölcsileg veszélyeztettek (neglected) is, akikre nézve épen családi környezetük rejti megabit n az erkölcsi elzüllés veszélyét. Ehhez képest a bíróság feladata, hogy a l ) így még az 1909. évi május 25-iki new-yorki törvény szerint is a fiatalkorú úgy büntetendő, mint a felnőtt, figyelembe véve a 16 évnél fiatalabb vádlottakra vonatkozó speciális rendelkezéseket.
