Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-585
585. szám. 17 vesszük azt a körülményt, hogy a városban alkalmazott tanitók gyermekeiket otthon taníttathatják, mig a falun működő tanító gyermekeit idegenbon kénytelen iskoláztatni, a mi tetemes költséggel jár. mégsem mutatkozik indokoltnak a tanitók fizetéseit állomáshelyük szerint különböző mértékben megállapítani. Ezért és mert a fentebb hivatkozott törvényes rendelkezés még inkább növelte a kisebb és elszigeteltebb községekben működő tanitók azon törekvéseit, hogy a nagyobb és könnyebben megközelíthető állomáshelyekre kerüljenek, a mi az ezen törekvéssel járó gyakori tanitóváltozás folytán az iskola nevelő hatását, szellemét és a tanítás sikerét igen kedvezőtlenül befolyásolja ; ezen szakasz első kikezdése a fizetést, mely a személyhez kötött illetmény jellegével bir és mely a nyugdíjösszeg megállapításának is alapjául szolgál, az állami tanítóság által hangoztatott kívánsághoz képest, az állomáshelyre való tekintet nélkül, egységesen szabályozza. Ellenkező szempont irányadó a lakáspénz szabályozásánál. Kétségtelen ugyanis, hogy mivel a különböző helységek lakásviszonyaiban igen nagy eltérés mutatkozik, a lakáspénznek lehetőleg alkalmazkodnia kell a különböző állomáshelyek különleges viszonyaihoz. Ennek az elvnek ós a tanítóknak e tekintetben kifejezett kívánságának tesz eleget ezen szakasz második kikezdése, a midőn a tanitók lakáspénzét a jelenleg érvényben levő négy lakbérosztály mellőzésével, az 1908. évi XXVII. törvényczikk 7. §-ában az állami tisztviselők többi csoportjaira megállapított hót lakbérosztályban állapítja meg. A fizetések és lakáspénzek mértékét feltüntető táblázatban, valamint e törvényjavaslat 6. és 7. §-ában foglaltakat, indokolásom bevezető részében niár méltattam. Ehhez csak annyit tartok szükségesnek hozzáfűzni, hogy e Sy-egy fizetési osztályban a várakozási időkónt megállapított tizenkét óv lla gyjában és egészében a megfelelő fizetési osztályokban lévő és ugyanazon fokú minősítéssel bíró állami tisztviselők előlépési esélyeinek felel meg, másrészt pedig természetes folyománya annak, hogy egy egy fizetési osztályban három fizetési fokozat van ós ezek mindegyikében az állami tisztviselőkével teljesen egyezően, a várakozási idő négy-négy évben állapittatik meg. A 8. és 9. §- okhoz. Ezen szakaszok megjelölik azt a szolgálatot, a mely a fizetési osztályokba való előléptetéshez és a fizetési fokozatokba való előlépéshez szükséges szolgálati idő meghatározásánál számba jöhet. A 8. §. második és harmadik bekezdésének a szolgálati ido beszámítását korlátozó rendelkezései megfelelnek az állami tisztviselőkre vonatkozólag érvényben levő hasonló határozmányoknak. A 9. §. a) és c) pontjai az eddigi állapottal szemben az állami tankokra nézve kedvező és méltányos újítás, amennyiben a magasabb fizetés szempontjából azon szolgálatnak beszámítását is elrendelik, a melyet a tanító állami, vagy a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványokból fentartott bármely intézetnél rendes tanítói, vagy a szolgálat bármely agában állami tisztviselői minőségben megszakítás nélkül töltött. . A d) pontnak az 1907 : XXVI. törvényczikk 4. 8-ának b) pontjával lényegileg azonos határozmány, mely szerint a községek, hitfelekezetek, társulatok os magánosok által fentartott nyilvános népiskoláknál töltött szolgálati ido Főrendi iromány. XtÜ. 1910-1915. 3
