Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-585

585. szám. 17 vesszük azt a körülményt, hogy a városban alkalmazott tanitók gyermekei­ket otthon taníttathatják, mig a falun működő tanító gyermekeit idegenbon kénytelen iskoláztatni, a mi tetemes költséggel jár. mégsem mutatkozik indokoltnak a tanitók fizetéseit állomáshelyük szerint különböző mértékben megállapítani. Ezért és mert a fentebb hivatkozott törvényes rendelkezés még inkább növelte a kisebb és elszigeteltebb községekben működő tanitók azon törek­véseit, hogy a nagyobb és könnyebben megközelíthető állomáshelyekre kerül­jenek, a mi az ezen törekvéssel járó gyakori tanitóváltozás folytán az iskola nevelő hatását, szellemét és a tanítás sikerét igen kedvezőtlenül befolyá­solja ; ezen szakasz első kikezdése a fizetést, mely a személyhez kötött illetmény jellegével bir és mely a nyugdíjösszeg megállapításának is alapjául szolgál, az állami tanítóság által hangoztatott kívánsághoz képest, az állo­máshelyre való tekintet nélkül, egységesen szabályozza. Ellenkező szempont irányadó a lakáspénz szabályozásánál. Kétségtelen ugyanis, hogy mivel a különböző helységek lakásviszonyaiban igen nagy eltérés mutatkozik, a lakáspénznek lehetőleg alkalmazkodnia kell a különböző állomáshelyek különleges viszonyaihoz. Ennek az elvnek ós a tanítóknak e tekintetben kifejezett kívánságának tesz eleget ezen szakasz második kikez­dése, a midőn a tanitók lakáspénzét a jelenleg érvényben levő négy lak­bérosztály mellőzésével, az 1908. évi XXVII. törvényczikk 7. §-ában az állami tisztviselők többi csoportjaira megállapított hót lakbérosztályban álla­pítja meg. A fizetések és lakáspénzek mértékét feltüntető táblázatban, valamint e törvényjavaslat 6. és 7. §-ában foglaltakat, indokolásom bevezető részében niár méltattam. Ehhez csak annyit tartok szükségesnek hozzáfűzni, hogy e Sy-egy fizetési osztályban a várakozási időkónt megállapított tizenkét óv lla gyjában és egészében a megfelelő fizetési osztályokban lévő és ugyanazon fokú minősítéssel bíró állami tisztviselők előlépési esélyeinek felel meg, más­részt pedig természetes folyománya annak, hogy egy egy fizetési osztályban három fizetési fokozat van ós ezek mindegyikében az állami tisztviselőkével teljesen egyezően, a várakozási idő négy-négy évben állapittatik meg. A 8. és 9. §- okhoz. Ezen szakaszok megjelölik azt a szolgálatot, a mely a fizetési osztá­lyokba való előléptetéshez és a fizetési fokozatokba való előlépéshez szüksé­ges szolgálati idő meghatározásánál számba jöhet. A 8. §. második és harmadik bekezdésének a szolgálati ido beszámítá­sát korlátozó rendelkezései megfelelnek az állami tisztviselőkre vonatkozólag érvényben levő hasonló határozmányoknak. A 9. §. a) és c) pontjai az eddigi állapottal szemben az állami tankokra nézve kedvező és méltányos újítás, amennyiben a magasabb fizetés szem­pontjából azon szolgálatnak beszámítását is elrendelik, a melyet a tanító állami, vagy a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványok­ból fentartott bármely intézetnél rendes tanítói, vagy a szolgálat bármely agában állami tisztviselői minőségben megszakítás nélkül töltött. . A d) pontnak az 1907 : XXVI. törvényczikk 4. 8-ának b) pontjával lénye­gileg azonos határozmány, mely szerint a községek, hitfelekezetek, társulatok os magánosok által fentartott nyilvános népiskoláknál töltött szolgálati ido Főrendi iromány. XtÜ. 1910-1915. 3

Next

/
Thumbnails
Contents