Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
587. szám. 157 A 65. §-hoz. Hogy a fiatalkorúak kihágási ügyeiben eljáró rendőri büntetőbiró is ezen ügyek iránt különös érzékkel rendelkező, lehetőleg szakképzett férfiú legj^en s hogy a lehetőségig biztosíttassanak azok az egyéb előnyök is, amelyek más ügyekben a fiatalkorúak külön bíróságának szervezéséből folynak, a javaslat elrendeli, hogy oly rendőri büntetőbíróságoknál, amelyeknél a fiatalkorúak kihágásai nagyszámúak, ezen ügyek ellátására külön bírót kell kijelölni, Községekben és kisebb városokban alig merül majd fel ennek szüksége, sőt csak lehetősége is ; nagy városokban, különösen Budapesten azonban e külön bírónak igen tágkörű s a társadalom védelem szempontjából nagyjelentőségű funkció jut majd osztályrészül, amelyet a fiatalkorúak bíróságával összhangban kell természetszerűen végeznie. HATODIK FEJEZET, A fiatalkorúak bíróságának eljárása büntető jogszabályba ütköző cselekményt elkövető gyermekek érdekében és a környezetükben, erkölcsi romlásnak kitett vagy züllésnek indult, de bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított kiskorúak ügyeiben. A 66—67. §-hoz. A fiatalkorúak kriminalitása elleni társadalmi védekezésnek csupán végső eszköze az, amidőn a bírónak már a büntető jogszabályokkal is összeütkö^ zésbe jött egyénnel kell foglalkoznia. A védekezésnek főeszközeit inkább azokban a megelőző gyermekvédelmi intézkedésekben kell keresnünk, amelyek a fiatal egyének erkölcsi fejlődését veszélyeztető tényezők elhárítását és leküzdését célozzák. A környezetnek romboló befolyása és az elhanyagolt vagy helytelen irányú nevelés káros hatása az, amelybőla később a fiatalkorúak és a felnőttek kriminalitása bőségesen fakad. Ezt a megelőző célt szolgálja már a Bn. 15. §-a is, amidőn a büntető jogszabályba ütköző cselekményt elkövető, tizenkét éven aluli gyermekek ellen is védő- és nevelőintézkedéseket rendel. Erre irányulnak gyermekvédelmi szabályaink, midőn az állami védelmet ennek törvényes határáig a tizenötödik életévig kiterjesztik az erkölcsileg elhagyott, nevezetesen a környezetükben erkölcsi borulás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekekre általában ha bűncselekményt nem követtek is el. Ugyanennek a célnak szolgálatában a polgári törvénykönyvben és gyámi jogunk reformjában is szükséges lesz a gyámhatóságok jogkörét jelentékenyen kibővíteni a gyermek védelmét célzó intézkedésekkel. Mindezek az intézkedések azonban a célra nem elégségesek Már maga az a tény, hogy az állami gyermekvédelem gondozása csak a tizenötödik életév betöltéséig terjed és hogy az állami gyermekvédelem eszközei különösen épen a züllésnek indult kiskorúakkal szemben nem elégé é hatályosak, reá utal z védelmi szabályok fejlesztésének szükségességére. A javaslat ennek a célnak szolgálatába a fiatalkorúak bíráit vonja be, ply módon, hogy a Bn. 15. §-ában említett gyermekekkel szemben szükséges intézkedéseken felül, sürgős esetekben ideiglenes védőintézkedésekre jogosítja fel őket a tizennyolc éves kor határáig oly kiskorúak érdekében is, akik bűncselekményt nem követtek ugyan el, de környezetükben az erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve vagy züllésnek indultak.