Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

146 587. szám egyének is jelen legyenek, akik az érintett körülményekre nézve felvilágosítást adhatnak (25. §. második bekezdése). Hogy a fiatalkorúak ügyészét, a védőt, vagy a közvédőt, a pártfogó tisztviselőt s az esetleg jelentkező pártfogót is értesíteni kell a tárgyalásról, ez a javaslat egyéb rendelkezéseinél, valamint a nevezettek feladatánál fogva szükséges. A törvényes képviselőnek minden esetben szükséges értesítését ebbeli jogi feladatköre kivánja meg. A fiatalkorú jelenléte a 28. § szerint szükséges. Idézésének módjára a javasl&t már a 16. §-ban külön szabályt állapított meg. Hogy ezeken kivül még kiket kell megidézni, ezt a Bp. mondja meg. Ez áll nevezetesen a magánvádló, a sértett, a magánfól, a tanúk és a szakértők megidézésére. A 26. §-hoz. A fiatalkorúak bűnügyeiben"tartott tárgyalásoknak más tárgyalásoktól való helyi elkülönítése a fiatalkorúak fejlődésére hátrányos befolyások elleni lehető oltalmuk érdekében kívánatos. A 27. §-hoz. A tárgyalás nyilvánosságának a 27. §-ban megállapított korlátozása a fiatalkorú jövőjének érdekét védi. A 28—29. §-hoz. A tárgyaláson a 28. §. szerint az ügyésznek és a terheltnek mindig jelen kell lennie, bármily jelentéktelen bűncselekmény miatt folyik is az eljárás. A fiatalkorú ügye ugyanis a tehető intézkedések célja és sokfélesége miatt, de a perorvoslatoknak a 34. §. harmadik bekezdésében megállapított korlátozása is mindig megkívánja, hogy a tárgyalás az ügyész jelenlétében és ellenőrzése alatt folyjék. A fiatalkorú jelenlétét pedig a közvetlenségnek itt nélkülözhetetlen érvényesülése teszi szükségessé, ni közvetlenség azonban ép a fiatalkorú érdekében korlátozásra is szorul annyiban, amennyiben bizonyos kérdéseknek a fiatalkori! jelenlétében való tárgyalása reá esetleg hátrányos befolyást gyakorolhatnának; ez áll különösen azoknak a személyeknek kihallgatására, akiknek a fiatalkorú egyéniségéről tett tapasztalataikról szabadon kell nyilatkozniuk és a védelem előterjesztésére, amely eltérőleg a felnőttek ügyeiben való feladatától nem irányulhatván arra, hogy a bíróságot minél enyhébb jellegű intézkedés alkalmazására birja, a fiatalkorú jelenléte által valódi feladatának teljesítésében könnyen feszélyezve lehetne, másfelől meg a mentő és enyhítő körülmények felsorolása által a fiatalkorúban cselekményének erkölcsi megítélése tekintetében sokszor téves fogalmakat kelthetne. Épen azért a javaslat megengedi, hogy valahányszor ily eredménytől lehet tartam, a bíró a fiatalkorút a tárgyalásról eltávolíthatja; s a bíró feladatává teszi azt, hogy az ekként foganatosított kihallgatás és bizonyítás eredményét, a szükséghez képest a fiatalkorúval utólag közölje. (28 §.) Abból, hogy pénzbüntetést csak tárgyalás alapján lehet megállapítani, önként következik, hogy fiatalkorú ellen büntetőparancs kibocsátásának nincs helye. A fiatalkorúak eilen alkalmazandó intézkedések természete vonja magával, hogy a tárgyalásnak bár a bűnvádi per alakiságai között, de az itt az intézkedés megválasztása szempontjából különös súllyal bíró személyes