Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
587. szám. 139 Ugyanezek a nézőpontok indokolják az egyesítés határidejének a Bp. 20. §-ának első bekezdésében megállapított rendelkezésétől eltérő szabályozását is. A 11. §-hoz. Következménye a fiatalkorúak ügyére vonatkozólag a 9. £-ban megállapított szabály szerinti elkülönítésnek, hogy egy és ugyanazon bűnügyben a bizonyítókok megállapítása úgy a fiatalkorúak, mint a felnőttek összefüggő ügyeiben külön külön folyik. Az eljárás ökonómiája kivánja azonban, hogy a rendes bíróságnál folyamatban lévő bűnvádi eljárásban már Összegyűjtött bizonyítókokat a fiatalkorúak bírósága is felhasználhassa, anélkül, hogy a bizonyítás-felvételt ismételnie kellene, ami különösen komplikáltabb bűnügyekben okozhatna szükség nélkül nagyobb fáradságot. Másrészt azonban éppen a fiatalkorúak eljárásában oly nagy jelentőségű közvetlenség elve teszi szükségessé, hogy a fiatalkorúak bírája a tárgyaláson a nélkülözhetetlen bizonyítékokat maga szerezze meg. Az e §-ban felállított szabály önként érthetőleg uem jelenti azt, hogy a fiatalkorúak bírájának a rendes bíróság előtt folyt eljárás lefolyását be kellene várnia, sőt ellenkezőleg a fiatalkorú ügye mindég sürgősebb természetű lévén, mint a felnőttek bűnügye, a fiatalkorúak bírájának az eléje tartozó ügyet az érintett okból függőben tartania nem szabad, hacsak nem okvetlenül szükséges. A 12. §-hoz. Míg a bűnvádi eljárásban általában a nyilvánosságnak, mint fontos eljárási garanciának szükségképeni következmén}^, hogy az eljárásnak a nyilvánosság előtt lefolyt részei a sajtóban is közzétehetők legyenek, addig a fiatalkorúak eljárásában e szabály a fiatalkorú jövője érdekében korlátozásra szorul. Eltekintve tehát azoktól a közleményektől, amelyek az eljárás érdekében szükségesek, a fiatalkorúak bűncselekményeiről a javaslat szerint még a nyilvánosságra szánt közlést is csak a terhelt megjelölése nélkül szabad közzétenni. Ez a tilalom, amely az 1897: XXXIV. t.-c 20. §-ában és amenyiben beadványok vagy iratok közzétételéről volna szó, az 1912 :LIV. t.-c. 96 §. 2. pontjában megállapított büntetőkövetkezmények hatálya alatt áll, kiterjed nemcsak a fiatalkorúak ügj-eiben folyamatba tett eljárás minden szakára, hanem az eljárás befejezése utáni időre is. E rendelkezés lényegileg megfelel a francia törvény 19. és az olasz javaslat 31. cikkének. HARMADIK FEJEZET. Eljárás a fiatalkorúak bűnügyeiben a fiatalkorúak bírósága előtt. I. Előzetes eljárás. A 13. §-hoz. Azoknak a szabályoknak, amelyek (Bp. 89. 525. §.) a rendes eljáráson a feljelentés megtételére vonatkoznak, megfelel a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a büntetendő cselekménnyel gyanúsított fiatalkorúi; a fiatalkorúak bíróságánál kell feljelenteni. Rendkívül fontos, hogy a fiatalkorú szels*