Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

126 587. szám. követelményeket az eljárásban annyiban kívánja érvényre emelni, amennyiben ez sajátlagos viszonyaink között gyakorlati eredményre nyit kilátást. A javaslat szerint a fiatalkorúak bírája a bíróság tagjai közül kerül ki és működése bírói funkció marad, bárha tartalma jelentékenyen különbözik a régi, megszokott értelemben vett ítélkezéstől. A fiatalkorúak bírósága mint egyesbíró jár el. így érhető el legköny nyebben, hogy a bíróság határozataiban a fiatalkorú magatartásának hosszabb ideig tartó közvetlen megfigyelése alapján kialakult meggyőződés jusson kifejezésre. A fiatalkorú teljes kiismerósét, teljes odaadást és bizonyos mértékig szerencsés invenciót igénylő, de egyszersmind bonyolult szellemi munkát egy rátermett bíró jobban végezheti el, mint a kollegiális szervezet, amely az előkészítő eljárásban szerezhető benyomásokat nélkülözné. Egyes bíró nagyobb közvetlenséggel is érintkezhttik a fiatalkorúval s nagyobb bizalmat ébreszthet benne maga iránt, mint egy oly testület, amely már külső megjelenésében is a gyermek vagy fiatalkorú lelkében bizonyos félelmet gerjeszt. A fiatalkorúak bíróságának joghatósága kevés kivétellel (57. §.) kiterjed minden oly büntetendő cselekményre, amelyet fiatalkorú követett el s amelyet a törvény a királyi bíróságok hatáskörébe utalt ; 'ehhez képest a fiatalkorúak bírósága elé fog tartozni minden fiatalkorú, aki a 15-ik életévének betöltése előtt bármily olyan bűncselekményt követett el, amely a törvény szerint a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, továbbá a 15 — 18. év között ily bűncselekményt elkövető fiatalkorúak azoknak kivételével, akik a cselekményt nyomtatván}^ útján követték el vagy akik olyan bűncselekményt követtek el, amelyre a törvény halál vagy fegyházbüntetést állapít meg A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások közül a fiatalkorúak bíróságának hatósága ki fog terjedni azokra, amelyek a fiatalkorú erkölcsi veszedelmét szokták jelezni (3. §. c

2. és 3 pontja); kiterjed továbbá e joghatóság a szülők vagy gondviselők oly vétségeire és kihágásaira, amelyekkel a reájuk bízott gyermekek vagy fiatalkorúak erkölcsiségét, testi épségét vagy egyéb érdekét sértik vagy veszélyeztetik (3. §. 4. pontja). Végül a fiatalkorúak bíróságai lesznek hivatva intézkedni a bűncselekményt elkövető gyermekek, úgyszintén a környezetükben erkölcsi veszedelemnek kitett vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak érdekében is (VI. fejezet). A joghatóságnak ilyen szabályozásával a fiatalkorúak bírósági valóban B céltudatos társadalompolitika és a nemzeterősítés egyik leghatályosabb szerve lesz, mert kezében összpontosítja az anyagi és erkölcsi gyermekvédelem minden szálát. A fiatalkorúak összes bíróságának hatásköre azonos lesz. Miután a Bn. a bűncselekmények közötti különbségeknek néhány különösen súlyos természetű cselekmény kivételével csak szimptomatikus jelentőséget tulajdonít, nincs arra ok, hogy az egyes ily bíróságok hatásköre közt különbségeket tegyünk (1. §. 4 bekezdése). A fiatalkorúak bírósága ebben a hatáskörben mindazokat az intézkedéseket megteheti, amelyeket az anyagi jogszabályok megengednek. E tekintetben ugyan felmerült kétféle aggály. Egyfelől attól féltek, hogy a hosszabb ideig tartó (egy évet meghaladó) fogházbüntetés kiszabása az egyesbírák kezében az egyéni szabadság veszélyeztetése lehet; másfelől felmerült az az aggodalom, hogy egyes, a gyámhatóságok jogkörébe tartozó intézkedések megtételére való feljogosítás összeütközésekre vezethet. Azonban egyik aggály ,-eni jogosult. Ha a fiatalkorúak bíróságait a határozatlan ideig s rendszerint