Főrendiházi irományok, 1910. XII. kötet • 533-584. sz.
Irományszámok - 1910-554
44 554. szám. b) A bud apes t—czinkota—kerepesi vonalat illetőleg: a czinkota—kerepesi vonalrészen a 167/201. szelvények között all. vágány kiépítése, továbbá a 104/167. szelvények közötti szakasznak olyképen való módosítása, a mely szerint az a csömöri vonal kifejtés helyett a budapest—kassai államút mentén egyenes vonal vezetéssel létesíttetik. Ezen megoldás megvalósítása esetén a társaság az üzemviszonyokat akként fogja kialakítani, hogy a régi csömöri vonalon egyes helyi menetek közlekedjenek a rövid átmenő vonal pedig a távolabbi kerepes—gödöllői forgalmat fogja szolgálni. A fent emiitett létesítményekre nézve megállapított fontosabb épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeket az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 300 kg-nál könynyebbek nem lehetnek és íüggö sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 6.000 kg. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A vonalak mentén a következő létesítmények lesznek előállitandók : 7. a czinkota—kerepesi összekötő vonal mentén: a) Ilonatelep és Gzinkotató megállóhelyeken egy-egy fából készült nyílt várócsarnok. b) Vonalőrház melléképülettel, kúttal és kenyérsütő-kemenczével. II. a budapest—szentendrei vonal mentén: a) Szentendre végállomáson falazott földszintes felvételi épület, 150 négyszögméter beépített területtel. b) Római fürdő megállóhelyen nyílt várócsarnok fából. c) Csillaghegy felső megállóhelyen nyílt várócsarnok fából. A munkavezetékek a pálya középvonalában felállítandó és vasból készült oszlopokhoz megerősített vaskonzolokra vagy vastartókra, az úgynevezett Jánczos felfüggesztési rendszer szerint, a budapesti helyi érdekű vasutak érvényben levő szabványainak megfelelően, a sinek fölött legalább 55 méter magasságra helyezendők. Egyebekben a szóban forgó létesítményekre nézve a budapesti helyi érdekű valutákra nézve fennálló épitési és üzletberendezési feltételek továbbra is irányadók. A szóban levő létesítmények megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,240.000 koronában mint átalányősszegben állapíttatott megy mely összegből 600.000 korona a forgalmi eszközök szaporítására fordittatik. A tényleges tőkéből 1,500.000 korona készpénzben kihasittatnék és a beruházási tartalékalap növelésére fog fordíttatni, mert a forgalom várható fejlődése lolytán előreláthatólag a kiterjedt hálózaton még további tetemes beruházásokra lesz a jövőben szükség, e költségekre pedig a villamos üzemre való átalakítás engedélyezése alkalmával felvett, de az időközben már eszközölt különböző kiegészítő és pótépitkezések folytán nagyobb mérvben igénybe vett 3,000.000 korona tartalékalap ez idő szerinti maradványa elégséges nem leend. A fentjelzett tényleges épitési és üzletberendezési tőke beszerzése czéljából 65-70 év alatt törlesztendő 4 1 /2°/ (> * os kamatozásra jogosító kőlcsönkötvények 94°/oos árfolyamon bocsáttatnak ki az 1888. évi IV. t.-czikk 10. §-a alapján.
