Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-412
76 412. szám. Ezenfelül a m. kir. államvasutak Sárospatak és Perbenyik állomásai a keskeny vágány ú gazdasági vasút átrakodási czóljaira megfelelően kibővittetnének és átalakíttatnának. A bodrogközi gazdasági vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 2,300.000 koronában, azaz pályakilométerenkint 26.166 koronában állpittatnék meg, a mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 480.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 15.000 korona, végül a szükséghez képest előállítandó hóvédművek és az ezekhez tartozó kisajátítások költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére 10.000 korona lenne fordítandó. Ezen külön tartalékalap felhasználása után annak netaláni maradványa a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A tényleges épitési és üzletberendezési tőke beszerzése egynemű részvényeknek teljes névértékben való kibobocsátása utján történnék, mi mellett azonban megengedtetnék, hogy a tényleges tőkének az érdekeltségi és állami hozzájárulások által nem fedezett részlete legfeljebb azonban 900.000 korona erejéig törlesztéses kölesén utján szereztessék be. Tisztelettel megjegyzem e helyt, hogy a tényleges épitési és üzletberendezési tőkének vagy a tőke akár egy részének is hitelművelet (kölcsön) útján való beszerzése eltér ugyan a helyi érdekű vasutak engedélyezésénél általában követett gyakorlattól s a kormány által az utóbbi időben elfoglalt attól az elvi állásponttól, hogy a tényleges tőke szükségletnek hitelművelet utján való fedezése az okszerű gazdaságossággal össze nem egyeztethető, mindazonáltal a jelen esetben a fentebb jelzett elvi állásponttól való kivételes eltérés indokoltnak mutatkozik. A jelen esetben ugyanis az épitési tőke fedezeténél mutatkozó hiány mérsékelt kamatozású hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön útján fog beszereztetni, a mely kölcsön törlesztési ós kamatszükségletei a gazdasági vasút bevételeiben a végzett tanulmányok eredménye szerint kellő fedezetet fognak találni, s igy az az aggály, hogy a kölcsön a vasutat pénzügyi zavarokba sodorhatná, avagy a vasút fejlődését megakaszthatná, eloszlatóttnak tekinthető. Másrészt pedig tekintetbe veendő az is, hogy az épitési tőkében mutatkozó mintegy 900.000 koronát tevő hiány más utón nem lóvén megszerezhető, ezzel a kérdéssel a vasút létrejöttének a lehetősége függ össze. A részvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosíttattak. Zemplén vármegye közönsége részéről . . . 200.000 kor. A vonalmeneti községek részéről 245.695 » A magánérdekeltek részéről 497.305 » A magyar ezukoripar részvénytársaság részéről 100.000 » Összesen: 1,043.000 kor. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4, illetve 7. §-ai alapján a vasút javára a következő állami hozzájárulások biztosíttatnának: a) a m. kir. posta ingyen való szállítása fejében a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 8 000 korona átalány ; b) a helyi érdekű vasutak engedélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 11.500 korona évjáradék oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egy összegben is kifizethető lenne.
