Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-439

439. szám. 551 lakosságra érzékenyen nehezedő késedelemmel járt volna, már tényleg folyósitott. E 6 millió korona állami kölcsön legfeljebb egyharmad részében a városi középületek helyreállitására és a földrengés által szükségessé vált közmunkák költségeinek részben való fedezésére volna forditandó; a többi 4 millió koronából pedig a kárvallott háztulajdonosoknak volna részint kamatmentes, részint mérsékelt kamatozású kölcsön adandó. E kölcsönök részletes feltételeit, valamint a biztosításukat czólzó intézkedéseket az 5 , 6,7. és 9. §-ok tartalmazzák A törvényjavaslat igen helyesen választotta a kölcsön nyújtásának azt a módját, hogy a kölcsönöket az állam nem közvetlenül adja a kárvallottaknak, hanem a város rendelkezésére bocsátja a megfelelő összeget, mert ez a mód nemcsak az elszámolást könnyiti meg az államra nézve, hanem a kölcsönök móltányos és czélszerű elosztásánál figyelembe veendő szempontok kellő mérlegelését is inkább biztosítja. Másrészt a városra nézve is előnyösebb ez a mód, mely mellett a saját szükségletére forditandó 2 millió után nem kénytelen kamatterhet viselni. A kölcsönök mérvének ós a jelzálogul lekötendő ingatlanok értékének megállapítását a törvényjavaslat (12. §.) egy bizottságra ruházza, melynek alakitására nézve a kormánynak okvetlenül fentartandó befolyás kellőleg biztositva van. A kölcsönök után esedékes járadékok, vagy felmondás esetén az egész hátralók beszedésére vonatkozó intézkedések (10. §) ugy az államkincstár, mint Kecskemét város érdekében indokoltak s ilyenekül kell elismernünk a kölcsönök kiváltságos kielégitósi elsőbbségét biztositó rendelkezéseket is, melyek ezt az elsőbbséget' csak a városi kölcsön beruházásából előállott értékemelkedés erejéig érvényesítik. A házadó tekintetében adandó kedvezményeket a 14. §. tartalmazza. A földrengés következtében megrongált vagy megsemmisült házak helyébe emelt épületeknek a törvényjavaslat 12 évi házadómentességet ad, szemben az azokat a törvény szerint megillető 10, illetőleg 8 évi mentességgel s ugyancsak 12 évi adómentességet biztosit azoknak az épületeknek is, a melyek a város által megállapított új szabályozási terv alapján nyitandó utczákon vagy tereken épülnek s legkésőbb 1917. deczember végéig lakható állapotba helyeztetnek. Az utóbbi kedvezményt azon körülmény indokolja, hogy Kecskemét városa szabályozási tervét a földrengés után egyszerre fokozottabb mérvben kénytelen végrehajtani. Minthogy a törvényjavaslat rendelkezései az állam segélyezési akcziójának hatékonyságát az államháztartás érdekei által megszabott határok kellő figyelembevételével biztosítják : annak általánosságban és részleteiben változatlanul való elfogadását a bizottság nevében tisztelettel javasoljuk. Budapesten, 1912. június 25-ón. Harkányi Frigyes b. s. k, Hertelendy lerencz s. /,., bizottsági helyettes elnök. bizottsági jegyző.