Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-433

510 433. szám. sait s milyen erőforrások állnak még rendelkezésre a további fejlődés lehetővé tételénél. A íejlődésképessógnek és a már elért fejlettségnek egymáshoz, viszoiryitása adja meg aztán a segélyre szorultság mértékét. Az a város, amely fejlettségben felülmúlta társait, de még számos erőforrása maradt a jövő feladataira, semmiesetre sem lehet annyira segélyre szorult, mint az, amely fejlettségének elérésére már összes erőit kimeritette. Másfelől az a város, amely kévés feladatot oldott még meg s amelynek erőforrásai még kihasználatlanok, nincs ráutalva a segélynek olyan mértékére, aminőt az a város érdemel, amely feladatainak megoldásában elment teherviselő képességének szélső határáig. Ez ismérvek alapján már három kategóriáját nyerjük a városoknak. Egy negyedik pedig azokból kerül ki, amelyek nemcsak fejlődósükben nem értek el számottevő fokot, hanem erőforrásokkal sem rendelkeznek arra, hogy fellendülhessenek. Az ilyenek csak közigazgatási tekintetben élnek városi formák között, nemzetgazdasági szerepüket azonban nem töltik be s igy, bár reászorultságuk kétségtelen, erősebben való segélyezésük csak meddő befektetés lenn«'. Ezeknek a városoknak az állam segélyével való fentartása tehát csak abban az esetben indokolható, ha ezt valamely különös nemzeti szempont teszi szükségessé. Alig szükség kiemelni, hogy az itt vázolt tj^pusok a gyakorlati életben nem jelennek meg ilyen tiszta alakban A hasonlóságok és különbségek hajszálpontossággal való megállapitása tehát nem lehetséges, de nem is szükséges ama temérdek változatú eltérésnél fogva, amelyek — mint arról a törvényjavaslat indokolása során már többször volt szó — város és város között fennállanak. A fejlettség és fejlődésképesség megállapitása részletes statisztikai adatgyűjtés alapján történt. A fejlettség megállapitása végett számbavétettek a következő adatok : 1. A tisztviselők fizetésének mértéke, viszoiryitva ama íizetésmininminhoz, amelyet a többször idézett 166.000/1909. B. M. sz. körrendelet revíziója alkalmával hivatali elődöm a 62 000/1 910. B. M. sz. körrendelettel megállapított. Továbbá a' nyugdíjintézmény állása. 2 A közintézmények: a) a feltétlen szükségletet alkotók: viz vezeték, csatornázás, vágóhíd, szemétfuvarozás; egyszerű utczaburkolat, világítás', városszabályozás ; b) a magasabb fejlettséggel járók: vásárcsarnok, közúti vasút, magasabb rendű utczaburkolat, színház, kultúrpalota, árvaház, szegényház, illemhelyek stb. 3. Üzemek és vállalatok: villanytelep, gázgyár, téglagyár, szálloda, vendéglő, kávéház, fűrésztelep, bérház stb. A fejlődésképossóg megállapítására a következő adatok szolgáltak: 1. Az állami adóalap nagysága. 2. A városi pótadó %-a 10 évi átlag szerint. 3. Az 1886 : XXI. t,-cz. 15. §-a, illetőleg az 1886 : XXII. t.-cz. 132. §-a alapján már igénybe vett vagy még igénybe vehető közszolgáltatások. 4. A város vagyona ingatlanokban, értékekben. 5. A város adósságterhe. 6. A közintézmények jövedelmezősége. 7. Az üzemek és vállalatok jövedelmezősége. Végül pedig a segélyre szorultság mórtékének megállapítására nézve — mint már em lit ve volt — a fejlettség és fejlődésképesség viszonya s egy