Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-409
409. szám. 27 ezzel a rendszerváltozásával és kiegészítésével kapcsolatban azonban a felvételi minták csak lényegtelenül változnak, miért is azoknak újból való bemutatását feleslegesnek tartom. Lényegesebb az a módosítás, mely* a földmívelésügyi minister úr kívánságára vétetett fel a mezőgazdasági statisztikába s mely a bolgár- és a bolgárrendszerű kertészetre vonatkozik. A bolgárkertészet adatainak begyűjtésére külön kimutatás szolgál, mely kitöltés végett a községi- és körjegyzőknek küldetik meg. A kérdőív főbb kérdőpontjai a bolgárkertészet keletkezésének időpontját, a bolgárkertészek s közülük a magyar állampolgárok, valamint a bolgárrendszerű kertészkedést üző nem bolgárok számát, a művelt föld területét, saját tulajdon és bérelt föld szerint részletezve, a termelést és piaezot, a bolgárkertészeteknél alkalmazottak számát, a hozzávetőleges bruttobe vételt a tiszta jövedelmet, stb. tudakolják. Az adatgyűjtés, melynek mintáját a munkaterv 11 —12. oldalain mutatom be, részben magánszemélyek közvetett adatbevallásán alapszik. B) Ipartestületek, ipartársulatok és egyéb ipari érdekképviseletek statisztikája. Hazai ipartestületeinkről és ipartársulatainkról legutóbb az 1906. évre vonatkozólag hajtatott végre részletes statisztikai felvétel (az előbbiekről ezenkívül évenkint is készül kisebb terjedelmű adatgyűjtés). Öt év elteltével, ragaszkodván az 1896 óta követett gyakorlathoz, az adatgyűjtést megismételni szándékozom, a korábbi, különösen az 1906. évi adatgyűjtések tapasztalatai nyomán a felvételi minták megfelelő módosításával. Az ipartestületi kérdőíven a leglényegesebb újitás az, hogy az ipartestületi tagok üzemei is kutatás tárgyát képezik s hogy a testületekhez tartozó mestereknél alkalmazott segédek és tanonezok számát nemcsak deczember hó 31-re, hanem június hó 30-ra vonatkozólag is kérdezi az adatgyűjtés, hogy a télen át esetleg szünetelő vagy üzemredukczióval dolgozó üzemekről is legyenek helyes adataink. Változás az ipartestületi kérdőíven az is, hogy a bevételeket és kiadásokat illetőleg a zárszámadási adatok nyomoztatnak, valamint természetszerű változást idézett elő az a körülmény is, hogy újabb képesítéshez kötött iparágak keletkeztek. Az ipartestületi kérdőívhez 1906-ban tartozott részkérdőívek közül a munkásközvetitőkről és munkásszállókról, illetőleg az ipartestületi szövetkezetekről szóló nemleges kérdőívek elhagyattak, a többi 1906-ban használt részkórdőív pedig több-kevesebb módosításon ment keresztül. Viszont egészen új része az ipartestületi statisztikának az a pótkérdőív, mely az ipartestülethez tartozó mesterekkel (rendes tagokkal) foglalkozik. A kisipari sególyakezió érdekében kívánatos volna ugyanis, hogy a kisipari üzemek berendezéséről legalább néhány tájékoztató adat álljon rendelkezésre. Erre a czélra természetesen legmegfelelőbb lenne, hasonlóan a gyári törzskönyvhöz, egy kisipari kataszter megteremtése, mi által a kisipari telepek üzemi ós termelési viszonyairól megbízható képet nyerhetnénk. Az adatszolgáltató felek nagy száma, bizalmatlansága, hiányos műveltsége, valamint az ily nagy feltétel technikai nehézségei ; azonban egyelőre lehetetlenné teszik a kisipari termelési statisztika kiépítését. De addig is, míg ez megtörténik, 4*
