Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-422
422. szám. 251 A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez ós fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához ós a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — áteresztőknél ós kisebb hidaknál 0-5—I/O méter, nagyobb hidaknál pedig 10—1*6 méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy eg}^éb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok ós egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási ós védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű ós irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengetyben, hanem mindig az illető átereszek yagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pál} 7 a testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenkint különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők — ós pedig kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, a pályaszínig számított legalább 0'60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű ós magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 2*0 méter nyilasig beton-csőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest homlok- ós szárnyfalakkal, valamint a talaj- ós egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton csőáteresztők felültöltésónek a magassága szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1/0 méter. A beton-csőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartósszerkezeteí pedig bezárólag 2*0 méter nyilasig tölgyfából ós ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy épitósi részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A nyilt és boltozott műtárgyak a szükséghez képest 0*20 méter vastag fenékburkolattal látandók el. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezeteire vonatkozó 1907. évi 30.666/1906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, a mennyiben azonban az szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is elrendelhető korlát. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a pálya szerke32*
