Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-420

186 420. szám. alakitandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság magalakitásához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó cimletek ós szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magya: királyi ministerhez f eltérj esztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedólyezósi szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. § ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen ós tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozókainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetóse tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában ós az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- ós műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgy mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- ós lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az'indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távírda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7. §-ban megjelölt rendes ós külön tartalékalapoknak az átvétel idejében fennálló vagyonát, ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az

v általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot ós a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszer-