Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

375. szám. 61 XV. FEJEZET. Lefoglalás, házkutatás és személymotozás. 226. §. Azokat a tárgyakat, amelyek elkobzandók vagy amelyeknek mint bizonyítékoknak a bűnvádi eljárásra nézve jelentőségük lehet, őrizet alá kell helyezni vagy más módon biztosítani. Ilyen tárgyakat felszólításra mindenki köteles kiadni; ha önként ki nem adják lefoglalásukat kell elrendelni. Kiadásuk tehát, ha megszerzésük házkutatás vagy személymotozás utján nem lehetséges és birtokban tartásukat beismerik, vagy ha az be van bizonyítva, a 193. § rendelkezéseihez képest kikényszeríthető. Olyan egyének ellen azonban, akik a bűncselekményben maguk is gyanúsak, továbbá azok ellen, akik az adott esetben a tanuságtevés kötelessége alól törvény szerint mentesek, a 193. §-ban megállapított büntetések és kényszereszközök e czélból nem alkalmazhatók. A 190. § 3. és 4. bekezdését megfelelően alkalmazni kell. 227. §. Ha a terhelt valamely bűncselekmény miatt előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, vagy ha ellene elővezető vagy elfogató parancsot avagy nyomozó levelet bocsátottak ki, a bíróság elrendelheti mindazoknak a táviratoknak, leveleknek vagy egyéb küldeményeknek lefoglalását, amelyek ő hozzá intézvék és kiszolgáltatásukat a posta- és táviróhivataloktól és más szállító s fuvarozó intézetektől kívánhatja. Ugyanez áll azokra a táviratokra, levelekre és más küldeményekre, amelyekre vonatkozólag a fennforgó tényekből következtethető, hogy ily terhelttől származnak, vagy számára rendelvék és hogy tartalmuknak a bűnvádi eljárásra jelentősége van. A posta- és táviróhivatalok valamint más szállító és fuvarozó intézetek kötelesek a lefoglalt táviratokat, leveleket és más küldeményedet a hadseregi bíróságnak kiadni. Kötelesek továbbá az ily küldeményeket még a bírósági lefoglalás előtt is a terhelt előljáró parancsnokságának, a helyihatóságnak, a katonai ügyésznek vagy az ügyészi tisztnek kívánatára visszatartani. Ha azonban a vizsgálóbiróság három nap alatt nem intézkedik, a továbbítást nem szabad többé halasztani. Az előbbi bekezdésekben emiitett megkeresések előterjesztésénél a polgári bűnvádi perrendtartásban idevonatkozólag megszabott alakiságokat kell szem előtt tartani. 228. §. A lefoglalt küldeményeket a vizsgálóbíró a terheltnek vagy meghatalmazottjának jelenlétében bontja fel. Mindazonáltal, ha a terhelt vagy meghatalmazottja távol van és a késedelem veszélylyel jár, a küldemény bírósági tanú jelenlétében mégis felbontható. A felbontáskor, amelyről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, a pecséteket megsérteni nem szabad; a borítékok és czimzések megőrzendők. 229. §. Küldemények lefoglalásáról a terheltet, vagy ha távol van, valamely hozzátartozóját azonnal, legkésőbb azonban huszonnégy óra alatt értesíteni kell. Ha a küldeményeket felbontották, azok, amennyiben nem lehet attól tartani, hogy kiszolgáltatásuk vagy pedig tartalmuknak közlése a bűnvádi eljárásra hátrányos