Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-381
562 381. szám. doskodik s igy abban az esetben, ha a jelen szakasz alapján már egy családtag után is engedélyezhető lenne a családi pótlék, ezek az alkalmazottak esetleg kedvezőbb helyzetbe jutnának, mint a gyermekkel biró alkalmazottak, a mit pedig — nézetem szerint - — feltétlenül kerülni kell már csak azért is, mert a törvényjavaslatnak tulajdonkép az a czélzata, hogy családi pótlékban az alkalmazottak a gyermekek után részesüljenek s ez alól a főelv alól csak kivételt képeznek a gyermekkel nem biró; de családfentartóknak tekinthető alkalmazottak. A fentiekben leli magyarázatát a jelen szakasz második bekezdésébe felvett az a határozmány is, hogy két családtag után csak olyan összegű családi pótlékot lehet engedélyezni, mint egy gyermek után, három családtag után olyan összegűt, mint két gyermek után és négy vagy ennél több családtag után olyan összegűt, mint három vagy ennél több gyermek után. A családtag fogalmának a törvényjavaslatban való meghatározását szándékosan mellőztem, mert lehetetlenség a felmerülhető összes esetekre kiterjeszkedni. Mindenesetre családtagnak lehet számitani a szóban forgó családi pótlék engedélyezése szempontjából az alkalmazottnak házastársát, testvéreit, szüleit, nagyszüleit, anyósát, apósát, a 3. §-ban megkívánt feltóteleknek megnem felelő gyermekeket, a mostoha, a törvénytelen, az örökbefogadott gyermekeket, a megállapított életkornál idősebb gyermekeket, az unokákat ós egyéb rokonokat, feltéve természetesen: 1. hogy az alkalmazottal közös háztartásban élnek, 2 hogy saját vagyonuk vagy saját jövedelmük nincsen. A közös háztartásban élés feltételét — nézetem szerint — itt a legszigorúbban kell alkalmazni, s ez alól talán csak ogy kivétel lenne tehető és pedig az, ha a családtag csak azért nem él az alkalmazottal közös háztartásban, mert valamely gyógyintézetben ápoltatik, még pedig úgy, hogy az ápolási költségeket az alkalmazott viseli A családi pótlék engedélyezését még ahhoz a feltételhez is kötni, hogy a figyelembe vehető családtagok munka- ós keresetkóptelenek is legyenek, nem tartottam szükségesnek egyrészt, mert a munka- ós keresetképtelensógnek megállapítása a gyakorlatban sokszor felette nehéz, másrészt mert igen gyakori azoknak az eseteknek a száma, a hol a munka- és keresetkópessóg ugyan megvan, de az illető tényleg nem jut olyan munkához vagy keresethez, a mit képes is ellátni. Elegendőnek tartom tehát annak a feltételnek a kikötését, hogy a figyelembe vehető családtagnak ne legyen saját- vagyona vagy jövedelme. A jelen szakasznak harmadik és negyedik bekezdése azokra az esetekre vonatkozik, a mikor az alkalmazottnak egy vagy két olyan gyermeke van, a ki után a 3. §. értelmében igénye van családi pótlékra, s ezenfelül még legalább két, vele közös háztartásban élő ós saját jövedelemmel nem biró családtagot is eltart keresményéből. Ilyen esetekben móltányos, hogy az alkalmazott az egy vagy két gyermek után járó családi pótlókon félül, még az általa eltartott egyéb családtagok után is részesittessék családi pótlékban. A 10. §-hoz. Ez a szakasz állapítja meg, hogy a családi pótlók mely időponttól kezdve jár. Ez az időpont a jelen szakasz szerint mindig valamely naptári évnegyednek a kezdetével állapíttatott meg, a minek az az indoka, hogy a családi pótlék kifizetése az egész országban egyöntetű legyen.
