Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-380
536 380. szám. megfelelő szakképzettségre sem tesz szert, mert az egyetem ennek nyújtására nincs megfelelően berendezve. A helyes megoldás a hazai viszonyok között abban rejlik, hogy az egyetemnek tudományos alapon felépülő jó szakképzést keli nyújtani. Az a körülmény, hogy az egyetem szakképzés adására is berendezkedik, mit sem von le magasztos tudományos jellegéből. A professzorok, az egyéb tanszemélyzet, s az erre vágyó hallgatóság számára megmarad a kutatás, a búvárkodás szabadsága, s megmaradnak az intézetek ós alkalmak e kutató szellem érvényesítésére. Azt hiszem, talán nem mondok olyasvalamit, a mi az egyetemek magasztos feladatát veszélyeztethetné, ha azon óhajnak adok kifejezést, hogy az uj egyetemeket közelebb akarom hozni az élethez, s úgy vélem, hogy a legújabb egyetemi paedagógiai eszközök alkalmazása leginkább biztosítja majd, hogy az ifjúság nagv tömege többet fog tanulni s jobban lesz kiképezhető, mint eddig. Nagy jelentőséget tulajdonitok azon uj feladatoknak, a melyek ujabban az egyetemekre vagy egyetemi előadókra hárulnak ós az University Extension, az egyetemen rendezett esti előadások, az egyetemi társadalmi telepek stb. jelenségeiben mutatkoznak. A University Extension terén, a mint tudjak, a nagy angol egyetemek voltak a kezdeményezők, s e téren Anglia, Amerika, de a continens számos állama is, más-más formában, már is nagy eredményeket ért el. Jellemző, hogy a lipcsei egyetemek jubileuma alkalmából Wundt mutatott rá arra, hogy az egyetemek számára az University Extension-ban nagy jelentőségű uj tevékenység ós feladatkör nyilik. Éti a mi uj egyetemeinken intézményileg is biztositani Óhajtom az University Extension^ s azt óhajtom, hogy ezen egyetemek hivatalosan vegyék munkaprogrammjukba az egyetemi oktatás terjesztését. E tekintetben is közelebb kerül majd az egyetem az élethez. Bizom benne, hogy ennek meg lesz a kettős fid vös hatása. Az egyetem nagyobb körökben, felnőtteknek is folyton hozzáférhetővé teszi az ismereteket, a legújabb kutatásokon alapuló tudást ós ezzel fokozza a közművelődést. Viszont az egyetemek előadói, a kik állandó érintkezésben vannak az élettel, a gyakorlati feladatokkal, mind tanítási módszereik, mind általános életfelfogásuk tekintetében nyereségre tesznek szert. Az egyetemnek és az életnek kapcsolata meghozza majd fokozott mértékben azt a gyümölcsöt is, hogy a nagy társadalom szeretettel viseltessék egyetemeink iránt, büszkén emlegesse őket, tudjon is róluk. Fontos körülmény az előbbiek megvalósítására az, hogy az egyetemek, illetőleg hatóságaik talán valamivel nagyobb cselekvő szabadsággal rendelkezzenek, mint a hogyan a régi egyetemek történeti fejlődése magával hozta. E kórdós természetesen összefügg az egyetemi autonómia ügyével. Az egyetemi autonómia jelentősége is ma már egészen más, mint volt századokkal ezelőtt. Sem a pallosjogot, bíráskodást, sem az asylumnyujtás jogát nem érthetjük ma már rajta. Az egyetemi autonómia valódi, nagy, modern jelentősége kettős: egyrészt az egyetem, illetve az eg3 7 etemi karok vannak hivatva az administratiónak egy jó részét saját hatáskörükben elvégezni azért, mert ezt jobban, gyorsabban, gazdaságosabban tehetik, mint bnreaukratikus igazgatás mellett. Másrészt az egyetemi autonómiának az a valódi tartalma, hogy az egyetem és a karok kezdeményezhessenek, vagyis, hogy az oktatásügy és a tanitás érdekében gyorsabban tudjanak alkalmazkodni az élet szükségleteihez és követelményeihez, koruktól el ne maradjanak, rá irányító befolyást gyakorolhassanak. Számos példát idézhetnék nemcsak az angol, hanem a franczia és német egyetemek legújabb történetéből is, a melyek ily irányzatokat árulnak el. Az egyetemek, a mint történetük min-
