Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-375
375. szám. 43 160. §. Kihallgatás előtt a terheltet figyelmeztetni kell, hogy a hozzá intézendő kérésekre határozottan, érthetően és az igazsághoz hiven feleljen. Ezután a terheltet első kihallgatásakor személyes viszonyairól kell megkérdezni. Ha a terhelt válaszának valóságához kétség fér, vagy ha mas okból szükségesnek mutatkozik, a terhelt személyes viszonyait puhatolás tárgyává ke tenni Katonai kötelékbe tartozó terhelteknek, személyes viszonyaik megállapíthatnál végett, katonai személyi okmányait is mindig az ügyiratokhoz kell csatolni. Meg Ken továbbá tőlük kérdezni, mi utón és módon jutottak a katonai kötelékbe s a katonaállományhoz (csendörséghez) tartozó terheltektől még azt is, vájjon a katonai szolgálati esküt letették-e. 161. §. A személyes viszonyokra vonatkozó kihallgatás után általánosságban meg kell a terhelt előtt jelölni a terhére rótt bűncselekményt és fel kell őt hivni, hogy az ellene felhozottakra összefüggő és kimerítő elbeszélésben nyilatkozzék. A további kérdéseket minden szükségtelen' hosszadalmasság kerülésével az elbeszélés kiegészítésére, a homályos és az ellentmondó részletek felvilágosítására kel 1 irányítani és különösen akként intézni, hogy a terhelt minden ellene fennforgó es az eljárás czéljának veszélyeztetése nélkül közölhető gyanuokról tudomást szerezzen és teljes alkalma legyen azokat elhárítani s magát igazolni. Azokat a gyanuokokat, amelyek azért, mert az eljárási czél meghiúsításának veszélye forgott fenn, vele közölhetők nem voltak, a veszély megszűnte után, mindenesetre azonban a nyomozó eljárás befejezése előtt, tudtára kell adni. Ha a terhelt saját mentségére vagy tettének enyhébb beszámítása végett tényekre vagy bizonyítékokra hivatkozik, ezeket, hacsak a halogatás czélzata nem nyilvánvaló, meg kell állapítani. 162. §. Nem szabad a terhelthez határozatlan, homályos, többértelmü vagy fogásos kérdést intézni; a kérdéseket lehetőleg a tények időrendje szerint és akként kell feltenni, hogy természetes sorrendben és okbeli összefüggésben egymásból folyjanak. Különösen kerülni kell tehát oly kérdést, amely az adandó feleletre útmutatást tartalmaz, vagy amely a terhelt által be nem ismert körülményt mar beismertnek vesz. Oly kérdést, amely a terhelt előtt még majd csak az ő feleleteivel megállapítandó körülményt tárna fel, vagy amely még csak kikutatandó részestársakat névszerint vagy könnyen felismerhető jelekkel jelölne meg, csak akkor szabad a terhelthez intézni, ha a terhelt azokra vonatkozólag másként nyilatkozatra nem bírható. Ezekben az esetekben a kérdést szószerint kell a jegyzőkönyvbe foglalni. Nem szabad sem ígéretet vagy ámítást, sem fenyegetést vagy más kényszerít«] eszközt használni avégből, hogy a terheltet beismerésre vagy más határozott nyilatkozatra bírják. Nem szabad továbbá a nyomozást beismerés elérésére irányuló törekvésből elnyújtani. 163. §. Oly tárgyakat, amelyek a bűncselekményre vonatkoznak, vagy a terhelt ellenében bizonyítékul szolgálnak, a terhelt előtt — miután leírásukra felhívatott felismerés végett fel kell mutatni, vagy pedig ha a felmutatás nem lehetséges, 6"
