Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

375. szám. 39 148. §. Ha a bűncselekmény nyomokat hagyott hátra, ezeket a nyomozó eljárás folyamában, főleg szemle utján meg kell állapítani, amennyiben ez a 130. és a 131. § rendelkezéseihez képest hitelt érdemlő módon már meg nem történt. Azokat a tárgyakat, amelyek a bűncselekményből erednek, amelyekkel vagy amelyeken a bűncselekményt elkövették, vagy amelyeket valószínűleg a tettes hagyott a tett színhelyén, egyáltalában azokat a tárgyakat, amelyeket a terheltnek vagy a tanuknak felismerés végett meg kell majd mutatni, vagy amelyek egyébként bizonyítékul szolgálhatnak, az eljáró hatóság (közeg) lehetőleg biztos őrizet ala helyezi. Ha a hivatalos cselekményt nem maga a nyomozást vezető katonai ugyesz vagy ügyészi tiszt vagy vizsgálóbíró teljesítette, ezek a tárgyak a nevezetteknek megőrzés végett átadandók. Az őrizetbe vett tárgyakat pontosan jegyzékbe kell venni és elcserélések kikerülése végett a hivatalos pecséttel vagy más alkalmas módon felismerhetővé tenni. Kívánatra a tárgy birtokosának a jegyzékről másolatot kell adni. Ha e tárgyak közt isteni tiszteletre szánt dolgok vannak, minden egyéb tárgytól elkülönitésükröl és megfelelő megőrzésükről kell gondoskodni. 149. §. Az előzetes megállapításokat és nyomozó cselekményeket végző parancsnokságok, hatóságok és közegek jogositvák elrendelni és keresztülvinni, hogy a hivatalos eljárásuk színhelyén levő személyek onnan távozzanak. Viszont a jelenlevő személyeket arra is utasíthatják, hogy a hivatalos cselekmény befejeztéig ott maradjanak. A hadseregi Vagy a honvéd büntetőbíráskodás alá tartozó azokat az egyéneket, akik e rendelkezések ellen vétenek vagy ily hivatalos cselekmények alkalmával heveskedő, a köteles tiszteletet bántó vagy sértő_magaviseletet tanúsítanak, a szolgálati utasítások szerint arra jogosult elöljáró, amennyiben magatartásuk nem büntetőbírósági utón büntetendő, fegyelmi utón megfelelően megfenyíti. A polgári egyénekre mint terheltekre ily esetben az illetékes parancsnok rendbüntetés gyanánt száz koronáig terjedhető pénzbírságot vagy nyolcz napig terjedhető fogságot szab ki, ha azonban vizsgálati fogságban vannak, fogságukat a fennálló szabályok értelmében súlyosbítja. Katonai egyenruhában megjelenő nem-tényleges tisztek és hasonló állású e^yénok ily magaviselet miatt katonai fegyelmi fenyítő hatalom alatt állnak. Más egyéneket, akik a hadseregi bíróságok által teljesített előzetes megállapítások vagy nyomozások alkalmával ily magaviseletet tanusilanak, a vizsgálóbíró rendreutasíthat és szükség esetében lakó- vagy tartózkodóhelyük járásbíróságánál feljelenthet, amely bíróság éppen ugy köteles eljárni, mintha ez a rendellenesség valamely vizsgálati cselekményt teljesítő polgári bírósággal- szemben fordult volna elő. A járásbíróságnak üy rendelkezései ellen a polgári bűnvádi perrendtartási);m megengedett perorvoslatoknak van helyük. Ha az emiitett rendellenességek előzelcs megállapításokat vagy nyomozó cselekményeket végző más katonai hatóságokkal (parancsnokságokkal, közegekkel) szemben fordultak elő, a tettes megbüntetése végett az ő lakó- vagy tartózkodóhelyének erre illetékes polgári hatóságát kell megkeresni. A 2. és a 4. bekezdésben megjelölt egyének közé nem tartozó védő ily eselIMMI eltávolítható s magatartása illetékes fegyelmi hatóságával közlendő.