Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

28 375. szám. pontjaiban emiitett valamely viszonyban áll, továbbá azok, akik a szóban forgó bűncselekménynek szolgálati eljárásukon kivül tanúi voltak, vagy az ügyben tanukként avagy szakértőkként kihallgattattak, kivéve, ha vallomásuk csakis szolgálatilag tudomásukra jutott tények előadásából áll; végül azok, akik ugyanabban a bűnvádi ügyben mint védők vagy birák működtek. • 113. §. A hadbiró és birói vagy ügyészi működésre hivatott minden egyén köteles a kizáró okul szolgáló viszonyt annál a hatóságnál, amelynek a kizárt egyén pótlása iránt intézkednie kell, haladéktalanul bejelenteni. A kizárt jegyzőkönyvvezető annak a vizsgálóbirónak vagy tárgyalásvezetőnek tesz jelentést, akinél a jegyzőkönyvet vezetnie kellene. 114. §. A hadbiró és a birósági jegyzőkönyvvezető, valamint a birói működésre hivatott minden egyén köteles attól az időponttól kezdve, amikor kizáró ok jut tudomására, minden birósági cselekménytől semmisség terhe alatt tartózkodni. A kizárt egyén csak akkor végzi maga a sürgős teendőket, ha a késedelem veszélylyel jár és alkalmas helyettest azonnal kirendelni nem lehet, de nem végezheti ekkor sem, ha oly egyének ellen kellene eljárnia, akik vele a 109. § 2. és 3. pontjában megjelölt valamely viszonyban állnak. Oly ügyészi közeg eljárása ellen, aki a törvény szerint kizárva lévén, az eljárástól tartózkodni köteles lett volna, a terhelt felfolyamodással élhet, de ez az eljárás menetét meg nem akaszthatja. A felfolyamodás fölött az illetékes parancsnok, ha pedig az eljárás a legfelsőbb katonai törvényszék előtt van folyamatban, a hadügyminiszter határoz. 115. §. A vádló és a terhelt mind a nyomozó eljárás alatt, mind az első- és a másodfokú itélőbiróság tárgyalásainál, birói személynek vagy a biróság jegyzőkönyvvezetőjének mellőzését a 109—111. §-okban megjelölt törvényes kizáró okok alapján, valamint akkor is kívánhatják, ha más oly okokat tudnak megjelölni és igazolni, amelyek a mellőzendőnek teljes elfogulatlansága iránt kétséget támaszthatnak. 116. §. A mellőzésre irányuló kérelem annál a bíróságnál terjesztendő elő, amelynek a kifogásolt egyén tagja, még pedig ha a mellőzési kérelem nem az itélőbiróság tárgyalásán terjesztetett elő, a 324. §-ban megjelölt módon kell ezt a kérelmet előterjeszteni. Az itélőbiróság valamelyik tagjának vagy jegyzőkönyvvezetőjének mellőzése csakis közvetlenül a tárgyalás előtt vagy a tárgyalás alatt kérhető, még pedig elfogultság miatt az első fokon csak a vádirat felolvasásáig, a dandárbiróságoknál a vád előterjesztéséig, a második fokon pedig az ügy előadásának megkezdéséig. A kérvényben a mellőzés okai pontosan megjelölendők és amennyire lehet, igazolandók. A kifogásolt egyén köteles a mellőzés okául felhozottakra nyilatkozni.