Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-373
378 373. szám. A tizedik bekezdés eme szabadságolásokra ugyanazokat az elveket állapítja meg, mint a 37. §. 3. pontjának második bekezdése a fölösszámuként való kiválasztásra nézve s bővebb megokolását a 37. §-nál fogom adni. Az utolsó bekezdés a közös haderőbe és a honvédségbe besorozandó ujonczok számát az egyes sorozójárásokra az illető év valóságos sorozási eredménye alapján rendeli felosztani s mellőzi a mai törvény 15. §-ának első bekezdésében foglalt azt a felosztási módot, mely szerint az ujonczok száma az egyes hadtestek területeire a népesség számarányulioz képest osztatott föl és csak eme területeken belül vettetett ki az egyes sorozójárásokra a valóságos sorozási eredmények alapján. A ma érvényes fölosztási mód mellett ugyanis az egyik hadtestterüíet hiányai a másik hadtesterület fölöslegéből nem fedezhetők, ami a teherviselést aránytalanná teszi; mert előfordulhat, hogy az egyik hadtestterületen nagy számmal vannak fölösszámuak s ugyanakkor a másik hadtestterületen az ujonczszükséglet fedezve nincs. Továbbá a népesség száma is változhatik az utolsó népszámlálás óta járványok és a kivándorlás hatása folytán és igy megtörténhetik, hogy az időközben népesebbé vált hadtestterületek kevesebb ujonczczal terheltetnek, mint a népszámlálás óta megfogyott területek. jövőre azonban az ujonczok száma az egyes sorozójárásokra a valóságos sorozási eredmények alapján oszlalik fel. Horvát-Szlavonországoknak azt a jogát, amelyet az 1868. évi XXX. t.-cz. 7. §-a biztosit, hogy t. i. a magyar szent korona országait terhelő és „közösen megszavazandó contingensből Horvát-Szlavon- és Dahnátországokra eső rósz az összes népesség aránya szerint állapittatik meg", továbbá hogy „a Horvát-Szlavon- és Dalmátországokra eső ujonczok ezen országok ezredeibe soroztainak", végre hogy „a besorozásnál gond leszen arra, hogy az ujonczok milyen fegyvernemre leginkább alkalmasak s a tengerpart ujonezai főleg a hajóhadba osztatnak be", a véderőtörvény meg in ni szüntetheti, sem nem módosithatja, és igy ennek külön fölemlitése — mint fölösleges — mellőztetett és HorvátSzlavonországok az ujonczok fölosztása szempontjából az eddigi módon külön területként fognak szerepelni s a javaslat utolsó bekezdése nem fogja érinteni azt az állapotot, mely ma is fönnáll, hogy t. i. az ottani sorozójárások fölöslegei csukis az e területen fekvő sorozójárások hiányainak fedezésére vehetők igénybe. A 14. §-hoz. E szakasz a közös haderő részeibe belépésnek általános föltételeit állapítja meg, a mi azonban nem érinti azokat a különös föltételeket, amelyeket a 19. §. az önkéntes belépésre nézve megállapít. Minthogy itt a közös haderőbe belépés általános föltételei vannak meghatározva, a közös haderő pedig Ausztria, valamint Bosznia és Herczegovina területéről is kiegészíttetik, a szakasz a) pontja a magyar állampolgárság mellett az osztrák állampolgárságot és a bosznia- és herczegovinai tartományi illetőséget is fölemlíti. A b) bekezdésben ezúttal a testmagasságnak törvényben való meghatározása mellőzve van, mert a testi alkalmasság nem a testmagasság szerint igazodik. Az összes alkalmassági föltételek pedig a törvényben meg nem határozhatók és igy ezt a rendeleti szabályozásnak kellett föntartani. A c) bekezdés a 17 éves minimális életkort fentartja. A 15. §. A honvédségbe való belépés általános föltételeit tartalmazza. Az előző szakaszhoz adott indokolás részben e szakasz szövegét is megmagyarázza. A honvédségbe azonban természetesen csak magyar állampolgárok léphetnek be. Minthogy e javaslat szerint az önként belépés a honvédséghez az állitásköteles kor elérése előtt is meg lesz engedve, minthogy továbbá a honvéd Ludovika akadémia végzett akadémikusai és a honvéd hadapródiskolák végzett növendékei közvetlenül a honvédséghez már az állitásköteles kor elérése előtt avattatnak föl s ugyanez kívánatos a honvéd zenenövendékekre is : a c) pont itt is a 17 éves minimális életkort teszi a belépés föltételévé. A 16. §-hoz. tíz a szakasz az állítási kötelezettséget szabályozza. Az 1. pont első bekezdése az állítási kötelezettség fogalmát határozza meg, mely eddig csak a végrehajtási utasításban volt meghatározva. E szerint az állítási kötelezettség czélja a hadképesség hivatalos megállapításának $ztositása, s az állitáskötelesek e czélból csakis a törvény szerint erre hivatott sorozó és felülvizsgáló bizottság előtt kötelesek megjelenni.
