Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-373
388 373. szám. A hadvezetőség a rövidebb tényleges szolgálati idő kérdésében teljes tudatában van súlyos felelősségének. Vállalja azonban ezt a reformot abban az esetben, ha teljes ü 1 n c k a m a föltételek, melyek a közös haderő hadiértékét és hadikészültségét biztositják. Az alábbiak a rövidebb tényleges szolgálati kötelezettség föltételeit, továbbá a közös haderő részérő tervezett 159.500 főnyi ujonclétszámnnk felhasználását és megállapításul, végül a szükséges létszámrendezések, fejlesztések és az uj alakulások felállításának tervezetét és költségeit tárgyalják. A teljesség okáért azonban lássuk előbb, miként áll a rövidebb tényleges szolgálati kötelezettség kérdése a többi államokban. A. A tényleges szolgálati idő megrövidítése más államokban. Jóllehet a mi viszonyaink más hatalmak viszonyaival némely tekintetben nem egyeznek meg, még sem lesz fölösleges általános képet nyújtani azokról az okokról és célokról, melyek az egyes államokat a tényleges szolgálati idő leszállítására indították. Németország. Németországot haderejének céltudatos fejlesztése terén példaszerűnek íekintheljük. A nyolcvanas éve» politikai viszonyai szükségessé tették, hogy a német birodalom hadi alakulásainak számát szaporítsa és e célból lehetőleg az összes alkalmas hadköteleseket besorozza. Ennélfogva békelétszámát is kénytelen volt 1887-ben 50.000 emberrel, 1890-ben pedig 20.000 emberrel emelni. Minthogy pedig a lakosság állandó szaporodása miatt a békelétszámnak emelése még a jövőben is várható volt, attól kellett tartani, hogy a pénzügyi áldozatok elviselhetetlenné válnak. Ezért Németország 1893-ban elhatározta, hogy a két évi tényleges szolgálati időt kisérletképén rendszeresiti; csak a lovasságnál és a lovagló tüzérségnél maradt meg a három év. Németország a tényleges szolgálati idő leszállítását vállalhatta, mert a lakosság kulturális fejlettségének magas fokában, a hivatásos tiszti- és altisztikar kitűnő minőségében és végül a nagy békelétszámban (főként a századok nagy békelétszámában) a tényleges szolgálati idő leszállításának némi biztositékát láthatta. Az ujonclétszám tetemes fölemelését az alkalmasok kedvező arányszámára és a lakosság szaporodására alapíthatta. Ennek dacára, a két évi tényleges szolgálati idő Németországban 1893-ban egyelőre csak kisérletképén lépett életbe. A német hadvezetőségnek szeme előtt valószínűleg azok a kedvezőtlen tapasztalatok lebegtek, melyeket a poroszok az 1832. évben már egy ízben életbelépett, de kellőképen elő nem készített (és ezért 1850-ben ismét felhagyott) két évi tényleges szolgálati idővel szereztek. E tapasztalatok alapján a rövidebb tényleges szolgálati idő megvalósítását most már a leggondosabban készítették elő. A tényleges szolgálati idő csökkentését messzemenő intézkedések előzték meg. Mindenekelőtt a tiszti- és altiszti sarjadék kiképzésére szolgáló intézetek kibővítésével és az altisztek ellátásáról szóló uj törvénnyel a hivatásos tiszti- és altiszti karnak szaporítására törekedlek, továbbá az anyagi kiképző eszközöket (hadtest-gyakorlótereket, lőtereket stb.) fejlesztették. Ezenkívül a századoknak különben is nagy békelétszámát, főként a gyalogságnál még jobban emelték. A gyalog századok ma rendes létszám mellett 141, magasabb létszám mellett pedig 159 emberből állanak. A rövidebb tényleges szolgálati idő életbeléptetésének ismétlődő és egyszeri kiadásait kereken csak 60—60 millió márkával (70*5 millió koronával) irányozták elő. De nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy az évi összbudget már az előkészítő időszakban tetemesen emelkedett, mert a 400 millió márkára (470 millió koronára) rugó 1886. évi összbudget 1892-ig 560 millió márkára (658 millió koronára) szökött föl. Az 1893 óta ideiglenesen életbeléptetett két évi tényleges szolgálati idő kedvező tapasztalatai és eredményei 1905-ben — tehát 12 évi kipróbálás után — annak végleges rendszeresítésére vezettek. 1910-ben az egész költségvetés (a hadi tengerészet kivételével) 920 millió márka (1.084 millió korona) volt. Olaszország. Az 1907. év végén módosított védtörvény egyes kedvezményekéi teljesen megszüntetett, másokat pedig megváltoztatott. Ily módon az ujonclétszám 34.000 emberrel emelkedett. Ezek közül 20.000 ember az úgynevezett lik kategóriába jutott, mely addig semmiféle kiképzésben nem részesült, most azonban rövid tényleges szolgálatra bevonul és ;i póttartalékot alkotja.
