Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-311

311. szám. 215 mellett évenkint 6.000 darab, egyenkint 300 kg.-nál nem nehezebb szarvasmarha, 20.000 darab juh, kecske, gödölye vagy bárány és 1.000 métermázsa kasztradinának nevezett füstölt juh-hús teljesen vámmentesen behozható. Ezzel szemben az a nyomatékos kifogás hozatik fel, hogy az élőállat-behozatal állategészségi okok miatt a Balkán-félszigetről általában is veszedelmes, de különösen a Németországgal fennálló szerződéses viszonyunk természeténél fogva. Továbbá a vámmentes állat- és húsbehozatal ellenkezik a magyar-osztrák kereskedelmi és vámszerződéses szellemével, mely az osztrák piaczot a magyarországi nyerstermelós számára legalább oly mértékben kívánja biztosittatni, mint a hogy a magyar piacz biztositva van az osztrák ipar számára. Végül aggasztónak mondatik az Ausztriával egyezményileg megállapított húskontingensnek túllépése, a mi, ha nem is nagy mértékben, de tényleg megtörténik, és ez, mint praecedens, veszélyes lehet. Mindezen ellenvetésekkel szemben utalhatunk arra, hogy az élőállat és húsbehozatal csak montenegrói származású és igen korlátolt mennyiségű volna ; hogy csak egy dalmácziai kerületre szorittatik, mely e bevitel nélkül általában, tehát a közös hadseregbeli katonaság is, csak nagyobb áldozatok árán volna élelmezhető. Utalunk továbbá arra, hogy á bevitelnek módozatai beligazgatási úton, tehát az osztrák kormány által fognak megállapittatni, mely azok végleges elhatározása előtt köteles lesz a magyar kormány befolyásának érvényesülésére módot nyújtani. Mindezek után úgy áll a dolog, hogy itt voltaképen határforgalomnak egy különös esete forog fönn, s gyakorlatilag a kattarói kerület állatforgalmi szempontból valósággal exterritoriummá válik. Oda egyébiránt mi állatokat eddig sem vittünk, alig is vihetnénk ki s onnan baj sem fenyegetheti állategészségügyünket, tehát ennek megrontása által Németországba irányuló állatkivitelünk sincs veszélyeztetve. A viszonyok ismeretén kivül e részben a földmívelésügyi minister urnák a képviselőház nyilvános ülésén tett az a nyilatkozata is megnyugtathat, mely szerint illetékes helyről fel van hatalmazva annak kijelentésére, hogy Németország csak megnyugvással és helyesléssel veheti tudomásul a szerződésen kivüli állapotnak e részben is szerződéses állapottá való változtatását, mert ebben sokkal nagyobb biztosítékot láthat az állatforgalomnak egészségügyi szempontból való ellenőrzésére, mint az illegális forgalommal inkább járó mai szerződésen kivüli állapotban. E kijelentés által a felmerült, különben komoly figyelmet érdemlő aggodalmak súlyban nagyon vesztettek, sőt talán eloszlottaknak is tekinthetők, miért is a legtöbb kedvezményű szerződés ellen alapos kifogások most már alig emelhetők. Mindezeknél fogva az egyesült bizottságok nevében tisztelettel javasoljuk a törvényjavaslatnak változatlanul való elfogadását. Budapesten, 1912 február 7. Pallavicini Ede őrgróf s. k., bizottsági elnök. Dr. G aal Jenő s. k., bizottsági jegyző.