Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-307
194 307. szám. és ezért nehezebben is mozgó közegekkel. Ezenfelül pedig az államkincstárra a jegyzők ilyen alkalmazásból még az az előny is hárul majd, hogy h betótszerkesztési költségek jelentékeny mérvben csökenni fognak, mert n jegyzők rendes járandóságai és átköltözködési illetményei is kisebbek, mim a VII— IX. fizetési osztályokba tartozó bírákéi. A 6. §. második bekezdése ezt rendeli, hogy az ily jegyzőnek ez alkal-. mazása alatt nem napidíj és fuvardíj, hanem mint a betótszerkesztö bírónak, telekkönyvvezetőnek ós önállósított Írnoknak (v. ö. 188 G : XXIX. t.-c. 75. §. c. pontját az 1889: XXXVIII t.-c. 35. g. első bekezdésének 2. pontját, a 43.900/1887. sz. pénzügy- ós igazságügyminiszteri rondelet 3. ós a 47.026/1889. I. M. sz. igazságügyminiszteri rendelet 7. pontját) napidíj ós fuvardíj helyett megfelelő évi átalány jár. Az átalány nagyságára ós egyéb fel tóteleire nézve a bírói átalány szabályainak a kiterjesztését hozom javaslatba, ami abban leli okát, hogy a különben is mérsékelt bírói átalány helyesen meg nem tagadható attól a jegyzőtől, aki voltaképen bírói munkakört lát el, aminthogy a bírák is mind ugyanazt az átalányt élvezik, tartozzanak bár a IX., a VIII. vagy a VII. fizetési osztályba. Ä 7. §. a bírósági irodák önálló hatáskörébe utal egyes olyan elintézéseket, amelyek bírói döntést nem tartalmaznak. Egyes kisebb jelentőségű, eddig a bíró részéről teljesített elintézéseket már a jelen indokolás elején említett egyszerűsítési rendeleteimben a bírósági iroda önálló hatáskörébe utaltam. Ezt az irányt, amely a gyakorlatban jól bevált, fejleszti tovább a 7. §, miden általános felhatalmazást ad arra, hogy az igazságügyminiszter bírói döntést nem tartalmazó elintézéseket általános rendelettel a bírósági irodák önálló hatáskörébe utalhat. Ez az intézkedés igen sok fölösleges, az értékes bírói munkát nem igénylő tennivalótól szabadítja meg a bíróságokat. Hogy melyek ezek az egyes elintézések, azokat törvényben felsorolni az elintézések külön féleségénél és nagy számánál fogva nem lehetséges. Ezért a javaslat csak általánosságban íija körül azokat a »bírói döntést nem tartalmazó« meghatározással. Ilyen pl. a kézbesítési tennivalók intézése, amelyeket már a polgári perrendtartás a bírósági iroda hatáskörébe utasít, a keresetlevél vagy más beadvány felszerelésének ellenőrzése, a hiányoknak pl. ügyvédi meghatalmazás hiányának pótoltatása, iratok telterjesztése felsőbírósághoz, iratok megküldése más hatósághoz, a megküldött iratok visszaküldésének sürgetése stb. A javaslatnak e-i az intézkedése aggodalomra nem adhat okot, mert módot ad a javaslat arra, hogy ott, ahol nincs önálló intéz , kedésre alkalmas bírósági iroda, a kir. ítélőtábla elnöke úgy rendelkezhetik, hogy az iroda ily elintézéseket ne végezzen, továbbá egyes elintézéseket a bíró is fenntarthat magának, a fél pedig az irodának esetleges téves intézkedése ellen könnyen és minden formaság nélkül orvoslást szerezhet. Hogy a bírósági iroda e magasabb feladatra általában alkalmas is legyen, egyidejűleg az igazságügyi kezelőhivatalnokok részére tanfolyamot ós egy g}^akorlati vizsgát szándékozom berendezni, amelyre vonatkozó rendeleti szabályozás legközelebb kibocsátható lesz. A ti. §. a fegyelmi törvénynek a mai gyakorlatban nagyon érezhetővé vált kiegészítését tartalmazza. A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségé ml szóló 1871 : VIII. t.-c. 26. §-a akként rendelkezik, hogy a fegyelmi hatáiozatban kimondott hivatalvesztés maga után vonja az illető címének, fizetésének, valamint nyugdíjának és mindazon előnyöknek elvesztését is, amelyeket szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna ; az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról szóló 1885 : XI. t.-c.
