Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-305
305. szám. 163 szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1988. évi deczember hó 18-án éjféli 12 órakor jár el. Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság, vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetésetekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. f, §-ában és az 1888. évi IV. t-ez. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényezikkek határozatai irányadók. Világosan me^jegyeztetik azonban, hogy az állami megváltás értékelésénél a fentebbi 7. §. szerint az állam terhére eső 7,400.000 korona tőkeösszeg sem mint ilyen, sem mint a megállapítandó megváltási évjáradék minimális megszabásának alaptényezője nem fog beszárnittalni, hanem a megváltás tárgyát csakis azon vagyonérték fogja képezni, mely a fenti 7. §. b) pontja szerint az engedélyes társaságot megillelő forgalom átlagos jövedelmező-égének, illetve a 6. §-ban megállapított 20,825.010 korona társasági építési tökének és a társaság számlájára a kormány engedélyével netalán később végrehajlandó beruházásoknak a megváltás idejében megfelel. bűzzel szemben megállapíttatik, hogy a fenti 7. §. c) pontja szerint az államnak átadott 7,400.000 korona névértékű törzsrészvények sem törlesztésre, sem az álla n .)i megváltási jog érvénycsité-e esetében a megváltási tőkére avagy járadékösszegre igényt nem tarthatnak. :\z k s 88. évi IV. törvényezikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1928. évi deczember hó 18-ika állapíttat) k meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökké 1 , pályaudvarokkal, fol- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási cs érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, távírda-, távbeszélőés villamosjelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és inga!Janókkal egyetemben ; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát -épezni nem fogják. 22. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. §. első bekezdéséből kifolyólag biztosíttatik : a) az 1880. évi XXXI. törvényezikk 5. §-a szerint bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czímletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czímletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 10. §. értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után ; 21*
